Az egész Oslóban, a norvég fővárosban kezdődött, amikor a világ vezető olajvállalatai szokásos éves konferenciájukra gyűltek össze februárban. A cégek rendszeres évi értekezlete a kívülállók számára úgy tűnhetett, hogy a megszokott mederben zajlik. A vállalatok képviselői pénzről beszélnek, az utcán tüntetők pedig a környezetszennyezés szomorú bizonyítékait sorolják. Aztán június elején olyasmi történt, amire senki sem várt:
a vállalatok közösen aláírt nyílt levelet adtak ki, amelyben gyakorlatilag elismerték, hogy eddig a történelem rossz oldalán álltak, de mostantól másként lesz minden.
A Royal Dutch Shell, a BP, a Total, az Eni, a Statoil és a BG Group globális károsanyag-kibocsátási kvóták létrehozását követeli, amelynek kialakítására az államokon kívül az ENSZ-t is felszólítja - tudósít róla a Bloomberg.
„Teljes mértékben megváltozott a vállalatok retorikája. Belátták, hogy ha nem ülnek asztalhoz, lecsúszhatnak az ebédről is” - mondta a hírügynökségnek Charlie Kronick, a Greenpeace környezetvédő szervezet klímaügyi tanácsadója. Szerinte tehát arról van szó, hogy
a cégek saját jól felfogott pénzügyi érdekeiket felismerve döntöttek a változtatás mellett.
Lehet abban valami, amit a környezetvédő mond, ugyanis a cégek nemcsak olajat, hanem gázt is bányásznak, utóbbiból újabban többet is, mint a fekete aranyból. A Shell először 2013-ban hozott felszínre több földgázt, mint olajat, egy évvel később pedig a Totalnál is bekövetkezett ez a váltás. A gáz tisztább energiaforrás, mint a szén – ezt nem győzik hangsúlyozni a vállalatok, ilyen mondat a közösen aláírt közleménybe is bekerült.
Ha az olajosok stratégiája bejön, annak a világ nagy széntermelő cégei láthatják kárát - például a Glencore vagy az Anglo-American. A szénben gazdag országok gazdaságai is hátrányba kerülhetnek – ezek között Ausztrália, Indonézia és Kolumbia a legjelentősebbek.
A váratlan nyílt levél publikálása előtt viszont történt egy-két dolog a BP és társainak háza táján.
Az olajcégek egyik nagy befektetője, az Anglikán Egyház pénzügyekkel foglalkozó részlege például decemberben bejelentette, hogy
részvényesként mindent elkövet majd az érintett vállalatok éves közgyűlésein a szemléletváltás érdekében.
A „nagyok” pedig tudták, hogy az egyházzal nem érdemes packázni, mert a szent szervezet emberei a többi részvényest is könnyen meg tudják győzni igazukról.
A válasz nem is maradt el sokáig. Davosban, a Világgazdasági Fórum egyik titkos vacsoráján a nagyvállalatok vezetői tárgyalásokba kezdtek. A Bloomberg információi szerint akkor még az olyan, főleg állami tualjdonban lévő vállalatok, mint a Saudi Arabian Oil Co. és a mexikói Petroleos Mexicanos képviselői igyekeztek lassítani a tempót. Ezekben az országokban az anglikán egyház befolyása szinte a nullával egyenlő, az állami tulajdon miatt a részvényesek között sincs jelen a szervezet.
Tamáskodtak az amerikaiak is: az Exxon és a Chevron nem akartak belemenni olyan egyezségbe, amely adókedvezmény nélküli, önkéntes kibocsátáscsökkentést eredményez, hisz az az energiaköltségek emelkedésével járna.
Miután a titkos találkozón kristályosodtak valamelyest az álláspontok, a február már Norvégiában találta a vezető olajvállalatokat. A festői környezetben fekvő Holmenkollen Park hotel magányában kívántak tovább tárgyalni, de az oslói fórumra készülő tüntetők megtalálták őket. A BP vezérigazgatója, Bob Dudley úgy emlékszik vissza a történtekre, hogy a közös nyilatkozathoz vezető első lépés az ő felszólalása volt, amely mellett végül kiállt a Statoil, a Total és a Royal Dutch Shell egy-egy döntéshozója is.
Az emberek nyelvén kell beszélnünk, márpedig az emberek azt akarják, hogy a klímaváltozással is foglalkozzunk
- mondta Dudley a Bloomberg információi szerint. Szavait a tüntetők utcai jelenléte is alátámasztotta.
Már csak az amerikaiakat kellett meggyőzni. Úgy döntöttek, hogy Houstonban, tehát hazai pályán támadnak. Az impozáns Hilton szálló különtermében gyűltek össze egy zárt ajtós megbeszélésre – mondta a Bloombergnek egy olyan forrás, aki részt vett az eseményen. A roham sikertelenül zárult.
Az Exxon részt sem vett a megbeszélésen, a Chevron pedig világossá tette, hogy nem ért egyet a károsanyag-kibocsátási kvóták árazásával.
Májusban John Watson, a Chevron vezérigazgatója még egyszer elmondta - immár nyilvánosan, a cég közgyűlésén –, hogy nem kívánnak részt venni semmilyen iparági együttműködésben, ami a klímaváltozással kapcsolatos. „Közleményeket mi is ki tudunk adni, a közleményeink pedig önmagukért beszélnek” - mondta a cégvezető.
Az amerikaiak így végül kimaradtak a nagy összeesküvésből. Az eredeti hat aláíróhoz pedig azóta még csatlakozott a spanyol Repsol is.