Ettől a döntéstől akár nagyobbat is eshet a benzin ára

Vágólapra másolva!

Tárgyalóasztalhoz ült két nagy európai olajvállalat is Iránnal, hogy nyersanyagszállításokról egyezkedjenek. A perzsa olajra még várni kell, legalább addig, míg a Nyugat megállapodik az iszlám köztársaság atomprogramjáról.

Investor.hu

Vágólapra másolva!

tőzsde gazdaság Irán benzin olaj

A történelmi lépésre a holland gyökerű Royal Dutch Shell és az olasz Eni szánta el magát: Irán fővárosában, Teheránban kezdtek megbeszéléseket az ország olajiparát irányító hivatalnokokkal arról, hogy új életet lehelnének az alapjáraton döcögő kutakba. A tárgyalások májusban kezdődtek és nemrég értek véget – derül ki a CNBC írásából a Financial Times cikkére hivatkozva.

Az Eni már be is jutott az iráni kormányhoz: a vállalat vezérigazgatója, Claudio Descalzi még májusban repült Teheránba, ahol találkozott Bidzsán Zanganeh olajipari miniszterrel. Az olasz vállalatvezér a napokban annyit árult el a tárgyalásokról, hogy azok a jövőbeni befektetési lehetőségekről szóltak, amelyekkel a cég visszatérhetne az országba. A Financial Times cikke szerint azt is hozzátette, hogy

a megbeszlések akkor folytatódhatnak, ha a nyugati országok – köztük Olaszország is – felfüggesztik az Iránnal szemben, annak atomprogramja miatt korábban bevezetett szankciókat.

A Shell szóvivője azt mondta a lapnak, hogy a cég döntéshozói hasonló ügyben jártak az iszlám köztársaságban, igaz, nem a kormány képviselőivel, hanem az állami olajcéget irányító vezetőkkel találkoztak.

Feloldhatják a szankciókat

Ez volt az első alkalom, hogy ilyen tárgyalások zajlottak az iráni olajipar jövőjéről, mióta a szankciók felfüggesztése elérhető közelségbe került. A nyugati tárgyalók egyébként azt várják, hogy

június 30-án befejeződhetnek a tárgyalások az atomprogramról.

Az ázsiai ország a világ negyedik legnagyobb olajtartalékával (közel 150 milliárd hordónyi olaj) rendelkezik, ami megközelítőleg 10 százaléka lehet a globális tartalékoknak.

Irán jelenleg 2,7 millió hordó olajat hoz felszínre naponta. A Financial Times által idézett elemzés szerint 2017 végéig ehhez képest 600 ezer hordóval nőhet a napi termelés. Egyébként az ország olajmezőinek maximális kapacitása 2025-re akár 4,4 millió hordó is lehet naponta, de ehhez 50 milliárd amerikai dollárt kellene az infrastruktúra fejlesztésébe rakni. Az irániak egyébként ennél nagyobb szabású terveket dédelgetnek – azt mondják, hogy akár már 2020-ra képesek lennének 5 millió hordó napi kitermelésére.

Új szerződések kellenek

A lap arról ír, hogy a külföldi cégek – amelyek 2010-ben vonultak ki – a régi szerződéseket helyettesítő új megállapodásokat kötnének inkább, ezzel helyettesítve a nem túl népszerű visszavásárlási procedúrákat.

A nyugati cégek így az irániakkal közös beruházásokat hozhatnának létre,

amelyek által együttműködő partnerekké válhatnának ahelyett, hogy egyszerű beszállítókként alkalmaznák őket.

Az elszámolást is rugalmasabban oldanák meg az új együttműködésekben, hagyva némi mozgásteret a külföldi cégek számára. A kivehető haszon mértéke függene a vállalt kockázattól és az olaj árának alakulásától is. A felek ezzel váltanák fel a fixen rögzített árak rendszerét. Az Iránra fókuszáló tanácsadócég, az energy Pioneers elemzése szerint a megállapodások futamideje is nőhet,

akár 30 éves időtávlatban is szerződhetnek a felek.

Olajhordókat töltő munkás a Royal Dutch Shell oroszországi (Torzhok) üzemében Forrás: Andrey Rudakov | Bloomberg | Getty Images

Mély sebet ütöttök a szankciók Iránon

Az irániak valószínűleg elég sok engedményt tesznek majd, hiszen olajexportjuk nagyot zuhant, mióta az országot büntetőintézkedések sújtják. 2014-ben átlagosan 1,4 millió hordónyi nyersanyagot sikerült eladniuk naponta, miközben 2011-ben, még a szankciók bevezetése előtt ez a mennyiség 2,6 millió hordó volt. Az ország fő vásárlói azóta már OPEC-országokból szerzik be a szükséges nyersanyagot – őket kell tehát kiütni a nyeregből.

Ha pedig a jelenleginél is több olaj érkezik a világpiacra, az természetesen lejjebb szorítja az amúgy is nyomott árakat. A piaci folyamatokat figyelő amerikai energiahivatal (EIA – U.S. Energy Information Administration) úgy számol, hogy

az olaj hordónkénti ára akár 5-15 dollárral is csökkenhet jövőre,

ha a szankciók felfüggesztése miatt Irán tényleg újra ki tud lépni az elszigeteltségből.

Mit mutatnak a grafikonok?

Az elmúlt egy évben jelentős átrendeződésen ment keresztül a világ olajpiaca, az árfolyam meredeken zuhant egészen az idei első negyedévig. Azóta megnyugvás és az árak lassú visszarendeződése zajlik, ráadásul az elmúlt 2 hónap mozgása alapján akár további áremelkedés is elképzelhető a WTI típusú olaj piacán a mostani háromszög formációból. Ugyanakkor a jóval nagyobb, havi grafikont vizsgálva egyáltalán nem ördögtől való gondolat azt hinni, hogy lehet az olaj árfolyamában még egy markánsabb esés is az év hátralévő részében, akár letesztelve az év eleji mélypontokat.