Nagyon sok minimalista elvvel találkozunk az élet minden területén, még ha nem is feltétlenül ismerjük fel. Ez az irányzat a kacat- és valójában felesleges dolgoktól mentes életstílust hirdeti.
A kaotikus mindennapokban Rácz Tünde pszichológus – aki egyben az ország egyetlen minimalista bloggere – írásai olyanok, mint egy pohár víz a sivatagban. Megkeresésünkre most kkv-knak ad tanácsokat: hogyan teheti könnyebbé egy vállalkozó a mindennapokat, a cég működését pedig egyszerűbbé, ésszerűbbé és átláthatóbbá.
Az évtizedek óta tartó reklámáradat mára tökéletesen elhitette velünk, hogy könnyebb lesz az életünk, ha több tárgyat, több gépet birtokolunk. Rácz Tünde viszont arra hívja fel a figyelmet, érdemes átgondolni mi az, ami valóban megkönnyíti az életünket, és mi az, ami csak látszólag. Például biztos szükség van iratmegsemmisítőre? Mennyire könnyíti meg a mindennapokat, ha megvesszük, tároljuk, ürítjük, használat közben pedig reménykedünk, hogy minden gemkapcsot leszedtünk az iratokról? Érdemes átgondolni egy beruházás előtt is, valóban szükségünk van egy-egy munkagépre, vagy elég lenne néha kölcsönözni. Mert ha megvesszük, akkor benne áll a vállalkozás pénze, nem beszélve a karbantartásról, tárolásról, és bizony egy idő után elavul. Ha a mindennapi munkához kell, akkor persze nincs min gondolkodni, minden más esetben viszont van.
Ne! Nagyon sok vállalkozás duplikál, például úgy gondolja, elkél még egy fénymásoló, mert ha az elsőszámú elromlik, jó lesz tartaléknak. „Egy jövőbeli bizonytalan helyzetre raktároz be az ember. Ami van, abból ne vegyünk még egyet. Ugyanígy ne tároljunk rossz és nem használt dolgokat se. Dobjuk ki, vagy javítsuk meg, de bármelyik mellett is döntünk, azt most csináljuk. Ez mind csak zavaró tényező és mentális teher, amit érdemes minél hamarabb kiiktatni” – hangsúlyozta a pszichológus.
Mentálisan nagyon leterheli az embert, ha a számítógépen nincsenek rendszerezve a fájlok. Emellett rengeteg idő elmegy azzal, ha nem tudjuk pontosan mit hol kell keresni, és olyan dolgokat is tartogatunk, amelyekre többet az életben nem lesz szükség. Időt vesz igénybe a takarítás és a rendszerezés, de hatványozottan megtérül. Ugyanilyen zavaró mentálisan és vizuálisan, ha az e-mailfiókban több száz olvasatlan levelet tárolunk, ráadásul minden nap szembesülni kell vele.
Az ügyvitel túlnyomórészt a megszokáson alapszik.” Így szoktuk csinálni, ide szoktuk lefűzni, itt szoktuk tárolni.” A megszokásokat azért érdemes felülvizsgálni, mert lehet, hogy már régen nincs mögötte az a logika, amivel anno kitalálták.
Fel kell tenni a kérdést: még érvényes, vagy már csak szokás?
„Meg kellene majd csinálni.” Ha folytatnánk ezt a mondatot, akkor valószínűleg jó hosszú listát tudnánk összeírni. Rácz Tünde szerint a legtöbb mentális energiát az szabadítja fel, ha nincs tele halogatott munkákkal a fejünk. Vannak dolgok, amelyeknek azért érdemes minél hamarabb a végére járni, mert foglalja a helyet a fejben. Ne legyen majd, csináljuk meg most, annál jobb pillanat nincs. Sokszor javasolják szakemberek, hogy érdemes listát írni a teendőkről, hiszen akkor nem kell észben tartani azokat. De sok előre nem látott teendő becsúszhat, ami aztán borítja és eluralja az egész napot. Rácz Tünde szerint ilyenkor azt érdemes mérlegelni, hogy az adott feladat fontos, vagy sürgős. „Van, ami tényleg sürgős, de
nem lehet minden annyira sürgős, hogy borítsa mindazt, ami nekem aznap fontos. Ha hagyom, hogy a sürgős elhatalmasodjon, akkor nem lesz idő a fontosra, és folyamatos tűzoltásban leszek.
Mérlegelni kell, és meg kell nézi azt is, hogy az adott feladat kinek fontos, és kinek sürgős” – emelte ki a pszichológus.
Nem biztos, hogy az a veszteség, amit elsőre annak gondolunk. Tényleg veszteség megválni egy nem fizető, kekec ügyféltől? Vagy nyerek lehetőséget arra, hogy olyanokkal foglalkozzak, akikkel megéri? Nehéz elfogadni a látszólagos veszteségeket. Tárgyaknál is. Elvesztem a tárgyat, nyilván nem ok nélkül dobnám ki, és valójában nem veszteség ér, hanem kapok helyet, levegőt, teret, vagy épp lehetőséget, hogy a helyére valóban hasznos dolog kerüljön. Ott mindig valami probléma van, ahol nem tudnak egyszerűen, átláthatóan, és gördülékenyen haladni a dolgok. Ezeket próbáljuk meg minél hamarabb észrevenni, és változtatni rajta. Mert hát lehet nyomni a tököt a víz alá, akkor sem marad ott.