Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
„Hiába győztünk a pályán, hiába harcoltuk ki azt, hogy jövőre is NB I-es tagságunk legyen, másképp döntöttek. Mi a politikával nem tudunk szembemenni, egyszerű emberek vagyunk. Ennél többet nem tehettünk” – mondta egy pécsi szurkoló az NSO Tv-nek a Nyíregyháza elleni utolsó bajnoki után.
A találkozó végén egy markológép gödröt ásott a pálya közepén, majd jelképesen eltemették a pécsi futballt.
Az MLSZ Fellebbviteli Licencadó Bizottsága döntéseivel gyakorlatilag elintézte, hogy Csányi Sándor elvárásainak megfelelően már a következő idényben 12 csapatos legyen az NB I: a 16 csapatos első osztályból a két kiesőn (a Pápa és a Dunaújváros) kívül négy másik klub nem kapta meg az NB I-es licencet (a Győr, a Kecskemét, a Pécs és a Nyíregyháza).
Ez így mínusz hat csapat, ehhez jön a két NB II-es feljutó (Vasas, Békéscsaba), így ki is jött a 12, amiről az MLSZ elnöke korábban beszélt.
Egyébként az amúgy kiesett Pápa sem kapta meg a licencet, így ez az öt csapat a következő bajnoki idényt csak a harmadosztályban kezdheti meg. Kedden eldőlt az is, hogy a 12 csapat három kört játszik majd, azaz összesen 33 fordulóra kerül majd sor.
A szövetség szerint „nem meglepő, sőt kifejezetten sokatmondó, hogy a Pécs, a Kecskemét és a Pápa nem járult hozzá ahhoz, hogy a közvélemény megismerhesse a teljes igazságot”. Egyedül a Nyíregyháza járult hozzá, hogy a licenckérelemmel kapcsolatos dokumentumokat nyilvánosságra hozzák.
A nyírségi csapat most azért lesz harmadosztályú, mert még 2010-ből tartozik egy korábbi brazil légiósának – Diego Balbinot összesen 10 meccset játszott a Nyíregyháza mezében. A közel 120 ezres város klubjának szurkolói feltehetően már nem is emlékeznek a dél-amerikai védőre.
Hiába nincsenek rendben egyes klubok pénzügyei, és különböző okok miatt az MLSZ sem tud licencet adni nekik a következő szezonra, mindezek ellenére az állam továbbra is tömi őket közpénzekkel: az egyik ilyen csatorna a Nemzeti Stadionfejlesztési Program.
A Nemzeti Stadionfejlesztési Programban a licenc nélkül maradt Győrnek, Kecskemétnek és Pápának 240-240 milliót, míg a Pécsnek és a Nyíregyházának 500-500 milliót szán az idei költségvetés.
Hogy befolyásolja-e az MLSZ Fellebbviteli Licencadó Bizottságának döntése a közel 20 milliárdos Nemzeti Stadionfejlesztési Program megvalósítását, arról megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot – amely kérdéseinket továbbította az Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak –, de több napja nem kapunk választ.
Összehasonlításképpen, hogy mégis mire is elegendőek az infografikán látható összegek, Tiborcz István egykori érdekeltsége, az Elios Zrt. két stadionban is 110 millió forintért vállalta a pályavilágítás kivitelezését.
A költségvetési törvényjavaslatok szerint a stadionfejlesztési programra 2014-ben 12,035 milliárd forintot, 2015-ben pedig 7,42 milliárd forintot különítettek el. Ugyanakkor a szerdai Magyar Közlöny szerint a 2014-es költségvetési maradványok átcsoportosítása során 2,56 milliárd forintot vont el a kormány öt csapat – a Honvéd (400 millió), a Győr (560 millió), a Pécs (500 millió), a Vasas (500 millió) és a Gyirmót (600 millió) – sportlétesítmény-fejlesztésétől, de a Mezőkövesd kapott további 200 millió forintot. Érdekesség, hogy a Vasas idén feljutott az NB I-be.
A kormány a fenti programon túl is költ stadionokra: a Nemzeti Olimpiai Központra (ebben van az új Puskás Stadion is) szánt tízmilliárdokon túl a székesfehérvári, a diósgyőri és a szombathelyi stadionfejlesztésekre is súlyos milliárdok mennek. A költségvetési törvények (2014, 2015 és 2016) szerint összesen
szán a kormány.
A költségvetési törvények szerint a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében a Kecskemét 2014-ben 560 millió forintot, míg 2015-ben 240 millió forintot kap sportlétesítmény-fejlesztésre. Sallói István, a csapat klubigazgatója az Origónak azt mondta,
reméli, hogy az MLSZ döntése ezt nem fogja befolyásolni.
A Kecskemét egyébként azért nem kapta meg az indulási jogot, mert a csapatot működtető cég, a KTE Kft. egymást követő harmadik évben is veszteségesen működött, és negatív volt a saját tőkéje.
A győri stadion magántulajdonban volt – a Quaestor-botrány kapcsán a vagyon-visszaszerzési eljárásban lefoglalta a nyomozó hatóság.
A minisztériumtól megkérdeztük, hogy a Győri ETO Futball Club milyen jogcímen és miért kapott állami forrásokat a Nemzeti Stadionfejlesztési Programonból, de cikkünk megjelenéséig erre sem kaptunk választ.
Vincze Ottó szerint a Quaestor-csőd után már az is nagy dolog, hogy az utánpótlás életben maradt, és működik tovább Győrben.
„Ami a győri labdarúgás jövőjét képezi, az megmaradt.”
Arról ugyanakkor nem tud a klubigazgató, hogy az MLSZ döntése befolyásolná-e a győri stadionfejlesztést. Hogy a Győri ETO és az ETO Park kapott-e állami pénzeket, nem tudja. Azt mondta: lehet, hogy erről csak a (klubigazgatói) helyzetem miatt nem tudok. A Győri ETO-t is megjárt korábbi válogatott középpályás szerint elképzelhető, hogy ezekről „fentebb döntöttek”.
Kerestük a többi licenc nélkül maradt klubot is, ők azonban nem akartak beszélni az Origónak.
