Csányi kicsit eltúlozhatta az NB I-es pazarlást

Csányi Sándor sokakat meghökkentett, amikor azt állította, hogy az első osztályú futballklubok bérköltségének több mint felét olyan kerettagoknak fizetik ki, akik egyetlen percet sem töltenek a pályán. Úgy tűnik, hogy a magyarok esetében egy, a klubok által havonta leadandó lista a rejtély kulcsa, amelyre olyan játékosokat is felírnak, akik csak papíron tagjai a keretnek, valójában még fiatalok az élvonalhoz.

Csányi Sándor, az MLSZ elnöke több meglepő dolgot is mondott szerdai sajtótájékoztatóján, amikor bejelentette, hogy csökkentik az NB I létszámát. A legkülönösebb talán az volt, hogy ebben az idényben a légiósoknak kifizetett pénz 58, míg a magyar focistáknak kifizetett összeg 55 százalékát olyanok kapták, akik egyetlen percet sem játszottak. Az elnök ezt a pazarló gazdálkodás egyik példájaként említette.

Tényleg lehetnek ennyien?

Feltételezve, hogy a nem játszók nem kereshetnek számottevően többet, mint a meccsprémiumot is kapó társaik, ezek a számok irreálisan magasnak tűnnek. Átnéztük az NB I-es klubok honlapján feltüntetett kereteket, azt keresve, hányan vannak, akik egyszer sem léptek pályára. Az nem világos, hogy Csányi csak a bajnokságra vagy az összes sorozatra gondolt-e, mi mindenesetre az előbbiből indultunk ki, hiszen a következő szezonban megszüntetni tervezett Ligakupát épp arra használták eddig a csapatok, hogy kipróbálják azokat, akik az NB I-ben nemigen jutnak szóhoz.

Még a bajnokságban is csak elvétve találtunk olyat, aki egyáltalán nem játszott.

Szívesen megnéznénk, Csányi milyen statisztika alapján tette a meglepő kijelentést Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A bajnokságot története során másodszor megnyerő Videoton keretében például négy olyan futballista van, aki a mostani bajnokságban egyetlen percet sem játszott, közülük is ketten kapusok. A második helyezettnél, a kupadöntőben a fehérváriakkal találkozó Ferencvárosnál összesen öt ilyen játékost találtunk, köztük három kapust és egy 18 éveset. A harmadik helyen álló MTK-nál is hasonló a képlet, a keretben szereplő négy kapusból kettő nem védhetett az élvonalban, a többi kimaradó mind fiatal.

Csak két csapatnál jegeltek légiósokat

A többi klub keretét is végigböngésztük, és mindenhol azt tapasztaltuk, hogy a hivatalos oldalon feltüntetett játékoslistából általában csak a tartalékkapusokat és néhány 20 év körüli vagy ifista korú focistát nem állítottak még be a mostani szezonban.

A Paksban egyáltalán nincs légiós, az MTK is főleg a saját fiataljaira épít Forrás: MTI/Illyés Tibor

Olyan légiósokat, akik egyáltalán nem játszottak, mindössze két csapatnál találtunk: a külföldieket általában nagy számban igazoló Honvédnál a télen érkezett kolumbiai Jhon Palaciost, a szintén a kiesés ellen küzdő Dunaújvárosnál pedig a korábban Zalaegerszegen és Kaposvárott is megfordult szerb kapust, Safet Jahicot, valamint a télen Győrből megszerzett jamaicai védőt, Rafa Wolfe-ot.

Ez a keret nem az a keret

Csányi ugyanakkor azt is mondta a sajtótájékoztatón, hogy az NB I-es kluboknak átlagosan 41 fős keretük van. A klubok pedig jellemzően 24-25 fős kereteket tüntetnek fel a honlapjukon. "A sajtótájékoztatón elhangzott számaink az MLSZ-hez, a klubok által benyújtott hivatalos dokumentumokon alapulnak, amelyek tartalmazzák a szerződések időtartamát és pénzügyi feltételeit is.

A klubok által nyilvánosságra hozott játékoskeretek nem minden esetben egyeznek az MLSZ-hez benyújtott adatokkal"

– erősítette meg kérdésünkre a szövetség.

A kérdés tehát az, kik alkotják azt a klubonként átlagosan csaknem másfél kezdőcsapatnyi társaságot, amelynek tagjait a munkaadó fel sem tünteti az NB I-es keretben, de az MLSZ-nek leadja a nevüket. Kértük az MLSZ-t, küldjék el a kimutatást, amely alapján Csányi Sándor az 50 százalék fölötti adatokat ismertette, de azt a választ kaptuk, hogy a szerződések tartalmáról harmadik félne knem adhatnak információt.

Elküldött légiósok

Egy, a szövetséghez közeli forrásból úgy értesültünk, hogy a Csányi által említett, nem foglalkoztatott játékosok között számos olyan külföldi van, akire a klubja nem tartott igényt, de nem sikerült közös megegyezéssel szerződést bontani vele,

ezért, bár már jó ideje nem játszik, a fizetését továbbra is megkapja.

Sallói István, a Kecskemét klubigazgatója az Origónak erről azt mondta, ha egy külföldi nem válik be, a klubok általában arra törekszenek, hogy sikerüljön közös megegyezéssel elválni. Ha ez nem sikerül, akkor egyoldalú szerződésbontás esetén a szerződés végéig, de minimum egy évig valóban fizetni kell a játékosnak.

Jó értelemben vett zsoldosok

A korábbi válogatott csatár azonban azt tapasztalta, hogy a légiósok többsége "jó értelemben vett zsoldos", akinek az a fontos, hogy játszhasson, alapvetően megegyezésre törekszik, mert tudja, hogy így tud továbblépni.

De még ha tömegével is fordulnak elő ilyen ügyek, ez akkor sem magyarázza a különbséget a magyar játékosok esetében. Ott egészen másról van szó.

Az MLSZ minden hónapban bekér egy maximum ötvenfős listát a kluboktól, és a meccsekre csak azokat lehet nevezni, akiknek a neve szerepel rajta. Erre a listára a klubok a második csapatból, illetve az utánpótlásból is beírnak játékosokat, nehogy egy váratlan sérüléshullám esetén megszoruljanak – magyarázta az Origónak Domonyai László, az MTK klubigazgatója

Domonyaiék ötvenes listát adnak le, de csak azért, hogy ne kerüljenek bajba Forrás: MTI/Illyés Tibor

Domonyai példaként hozta fel az Újpest esetét, előfordult ugyanis, hogy csak egy bevethető kapusa volt, így az akkori edző azért imádkozhatott, nehogy megsérüljön, mert akkor maximum mezőnyjátékost tudott volna beküldeni helyette. Az ilyen helyzeteket igyekeznek elkerülni a vezetők. A klubigazgató kérdésünkre megerősítette:

a 40-50 fős névsorból a játékosok nagyjából felének nincs reális esélye játszani.

Ennek azonban nem az az oka, hogy a klubok pazarlóan nagy NB I-es kereteket tartanának fenn, hanem az, hogy a biztonság kedvéért olyanok is szerepelnek a névsorban, akiknek, általában az életkorukból adódóan, valójában (még) nem az első csapat erősítése a dolguk.

Aki kimarad, nem játszhat

Sallói István lényegében ezzel egybehangzóan nyilatkozott. Azt mondta, náluk előfordult olyan, hogy szerettek volna egy tehetséges U17-es játékost a felnőttek között kipróbálni, de nem tudták, mert a fiatal játékos neve épp nem volt a leadottak között.

Drágább játékosok, eltűnő vidéki fellegvárak

Sallói korábban is az élvonal csapatlétszámának csökkentése ellen volt, és a véleménye most sem változott. Azt mondta, nem azért kritikus, mert a Kecskemét az első körben nem kapta meg a licencet, hanem azért, mert szerinte a kevesebb csapattal szűkülnek a magyar fiatalok lehetőségei. A 27. fordulóban 110 magyar szerepelt a 16 kezdőcsapatban, a 12 csapatos bajnokságban pedig maximum 132 hely lesz, mínusz a légiósok – magyarázta Sallói. (Igaz, az MLSZ közben jutalmazni fogja azokat a klubokat, ahol kevés külföldit foglalkoztatnak, ez ellensúlyozhatja a tendenciát.) Sallói István szerint a létszámcsökkentés másik kedvezőtlen hatása lesz, hogy veszélybe kerülnek a vidéki futballfellegvárak, ráadásul óriási bérnövekedés várható, és drágábbak lesznek ugyanazok a magyar játékosok, akik eddig is az NB I-ben játszottak.