Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az UNHCR Global Trends 2014 című éves jelentése szerint az év elején 51,2 millió ember élt menekültként, míg az év végére már a számuk elérte az 59,5 milliót. A menekültek száma hosszú ideje meredeken növekszik, tíz évvel ezelőtt még 37,5 millióan voltak. Azonban egy év alatt sosem nőtt még olyan sokat a menekültek száma, mint 2014-ben.
A legtöbb embert a 2011-ben kirobbant szíriai háború késztetett menekülésre, mára világszinten a közel-keleti országból távoznak a legtöbben menekültként. Tavaly naponta átlagosan 42 500 ember lett menekült, menedékkérő vagy a hazájában maradva, de az otthonát elhagyva az ország valamely más részén biztonságot kereső belső menekült. Szíria után a legtöbben Afganisztánból (2,59 millió) és Szomáliából érkeztek (1,11 millió).
Ha a világ teljes népességét nézzük, ma minden 122 emberből egy menekült, belső menekült vagy menedékkérő. Ha a világ menekültjei egy országban élnének, az a Föld 24. legnagyobb lélekszámú országa lenne.
„Egy paradigmaváltás szemtanúi vagyunk, amikor az emberiség kontrollálatlanul csúszik egy olyan korszak felé, amelyben a világszerte menekülésre kényszerítettek száma és a probléma kezeléséhez szükséges erőforrások léptéke mellett eltörpül minden, amit bármikor korábban láttunk” – mondta António Guterres, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa. „Rettenetes, hogy míg az egyik oldalon egyre inkább büntetlenül maradnak azok, akik kirobbantják a konfliktusokat, a másikon a nemzetközi közösség minden jel szerint teljes mértékben képtelen arra, hogy együttműködjön, hogy megállítsa a háborúkat és megőrizze a békét.”
Nem a szíriai háború volt az egyetlen, sokakat menekülésre kényszerítő esemény. Az elmúlt öt évben legalább 15 új fegyveres konfliktus robbant ki: ebből nyolc Afrikában (Elefántcsontparton, a Közép-afrikai Köztársaságban, Líbiában, Maliban, Nigéria északkeleti részén, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Dél-Szudánban, az idén pedig Burundiban), három a Közel-Keleten (Szíriában, Irakban és Jemenben), egy Európában (Ukrajnában), három pedig Ázsiában (Kirgizisztánban, Mianmar és Pakisztán).
Ezeknek a konfliktusoknak a nagy része évekig elhúzódott, így folyamatosan újabb és újabb tömegeket késztetnek menekülésre. Rendkívül alacsony azoknak az aránya, akik menekülés után visszatérnek a hazájukba, tavaly a világon csak 126 800 ember tehette ezt meg: az elmúlt 31 évben még egyszer sem volt ennyire rossz az arány.
Azoknak a nagy része, akik otthonuk elhagyására kényszerülnek, egyébként nem jutnak ki hazájukból: az 59,5 millió menekültből 38,2 millióan belső menekültek, vagyis hazájukon belül kényszerültek menekülttáborba vagy más, ideiglenes lakhelyre. A legbizonytalanabb helyzetben az állampolgársággal nem rendelkező menekültek vannak: az ő számuk bizonytalan, kormányzati források alapján 3,5 millióan lehetnek, de az UNHCR szerint a valós szám a tízmilliót is elérheti.
Az UNHCR jelentése szerint a menedékkérők nem mind a legfejlettebb országokban telepednek le: 86 százalékuk olyan országban vagy régióban kapott menedékjogot, amelyek az ENSZ listáján a legkevésbé fejlett országok között szerepelnek. (Magyarország a legfejlettebb államok közé tartozik, mégsem számít gyakori célországnak.) Ezek az országok jóval nehezebben tudnak ellátást vagy munkát biztosítani a menekülteknek, akik így a társadalom perifériáján, állandó létbizonytalanságban tengődnek.
2014-ben Törökország fogadta be a legtöbb menekültet, elsősorban olyanokat, akik a szíriai háború elől menekültek. Az Európai Unió országai közül tavaly Németországban és Svédországban nyújtották be a legtöbb menedékkérelmet. Tavaly 6,7 millióan kerestek menedéket Európában, szemben a 2013-as 4,4 millióval. Európában főleg szír és ukrán állampolgárok kértek menedékjogot.
A Magyarországon 2014-ben 41 400 új menedékkérelmet adtak be. Tavalyelőtt ez a szám csak 18 600 volt, vagyis több mint a duplájára nőtt a menedékkérők száma. Ez nagyrészt a koszovói gazdasági összeomlásnak tudható be. A legtöbben Koszovóból érkeztek, őket követik az afgánok és a szírek. A koszovói menedékkérők száma a 2013-as 6 200 főről 21 000 fölé ugrott, de a többi országból is többen érkeztek: Afganisztánból 2 300-ról 8 500-ra, Szíriából 960-ról 6700-ra nőtt a menekültek száma. Igaz, a menedékkérők többsége a kérelem után hamarosan továbbment az EU valamely más országába.
