Hétfőtől bankzár és tőkekorlátozás Görögországban

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök vasárnap este tévényilatkozatban jelentette be a bankszünnapot és a tőkekorlátozásokat

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök vasárnap este a néphez intézett beszédében bejelentette, hogy hétfőn bankszünnap lesz Görögországban, illetve tőkekorlátozásokat vezetnek be. A devizapiacok hevesen reagáltak a vasárnap esti nyitásban, az euró másfél százalékos esésben van, a forint pedig gyengül.

Ciprasz miniszterelnök vasárnap este tévényilatkozat útján jelentette be, hogy

hétfőn zárva lesznek a bankok Görögországban és tőkekorlátozásokat vezetnek be.

Ez azt jelenti, hogy korlátozzák a készpénzfelvételt és a banki utalásokat. Hasonlót már lehetett látni 2013 tavaszán, amikor Ciprusban is tőkekorlátozásokat vezettek be. Ugyanígy zárva lesz a görög tőzsde is.

A görög kormányfő nyugalmat kért az emberektől, illetve kiemelte, hogy betéteik biztonságban vannak.

A lépést leginkább azzal indokolta, hogy

az EKB által vasárnap megtartott rendkívüli ülése során nem emelte tovább a görög bankrendszer számára nyújtott sürgősségi likviditási keretet (ELA),

mely még így is közel 90 milliárd eurót tesz ki. Eddig is ez tette lehetővé, hogy a görög bankok biztosítani tudták a pénzügyi rendszer működését, illetve a lakosság is emiatt tudta folyamatosan kivonni a betéteit a bankokból, ami az elmúlt egy hétben még inkább felgyorsult.

Mivel az EKB nem emelt az ELA-kereten, holott az elmúlt 2 hétben erre többször is volt már példa, így a görög pénzintézetek már jó eséllyel nem tudták volna állni a sarat a megnövekedett készpénzfelvételek tüzében, ezért is volt szükség a korlátozásokra.

A jelenlegi információk szerint a bankok, illetve korlátozások akár július 5-ig is érvényben lehetnek.

Hétfőtől nem nyitnak ki a görög bankok. A képen egy athéni banki ATM előtt állnak sorba az emberek (2015. június 27.) Forrás: AFP/Aris Messinis

Népszavazás

Az események felgyorsulása annak is köszönhető, hogy a kormány hétvégi bejelentése szerint (melyet a parlament már meg is szavazott) július 5-én népszavazást tartanak arról, hogy a lakosság beleegyezik-e a nyugati hitelezők által diktált feltételekbe, ami jelentős megszorításokkal járna. Sokan a referendum kimenetelét egybekötik azzal, hogy Görögország igent mond-e az eurózónás tagságra is.

Az eddigi felmérések szerint a görögök továbbra is az eurózóna tagjai akarnak maradni, ugyanakkor a megszorításokat is nehezen fogadnák. Így igen érdekes helyzet állhat elő, ugyanakkor a különféle villámfelmérések szerint egy ilyen szituációban a görögök igent mondanának a nemzetközi szervezetek által támasztott megszorításokra. Persze óriási kérdés, hogy a Sziriza vezette kormány ezt meg akarja-e valósítani, hisz az év eleji hatalomrajutások óta egyáltalán nem ezt az arcukat mutatták.

Zuhan az euró

Vasárnap este szokás szerint kinyitott a devizapiac, bár ilyenkor még igen illikvid a piac. Ugyanakkor már most heves árfolyammozgásokat látni, az euró jelentős esésben van a dollárral szemben: péntek este még 1,1160 körül zárta a kereskedést az EURUSD kurzusa, jelenleg pedig közel 2 százalékos zuhanással már 1,0970 környékén jár a jegyzés. Az USDJPY árfolyama is közel 120-130 pippel került lejjebb a nyitásban, egészen 122,50-ig esve.

A forint piaca sem maradt értintetlen, az EURHUF jegyzések jelenleg 314,50-315,00 között állnak.

EURUSD napos bontású árfolyamgrafikon Forrás: Investing.com, Investor.hu

EURHUF órás bontású árfolyamgrafikon Forrás: Investing.com, Investor.hu

Vélhetően a tőzsdéket sem fogja érintetlenül hagyni a görögökkel kapcsolatos hétvégi fejlemények, az európai börzék akár több százalékos mínusszal is kezdhetik a hetet. Az amerikai határidős indexek 1,6-1,7 százalékos mínuszt mutatnak vasárnap éjfélkor.

Már Macedóniában is aggódnak

A macedón jegybank arra kérte a kereskedelmi bankokat, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést annak érdekében, hogy biztosítsák a pénzügyi rendszer sérülékenységét. Ennek fényében arra kérte a macedón bankokat, hogy vonják vissza a görög bankokban lévő betéteiket és a hiteleket. Köztudott, hogy a görög bankok jelentős résztvevői a balkáni országok (Albánia, Bulgária, Macedónia, Románia és Szerbia) pénzügyi rendszerének, így az egyre inkább körvonalazódó görög bankpánik és -csőd érzékenyen érintheti.

Folytatódhat a politikai játszma

A görög kormány lépéseivel és döntéseivel egyértelműen nyomást kíván helyezni a nemzetközi hitelezőkre, megmutatva azt, hogy képesek elmenni a legvégsőkig. Hasonlóan értékelhető a népszavazás kérdése is, amely akár azt is mutathatja, hogy a felelősséget az emberek kezébe akarja adni, esetleg elkerülve azt, hogy a kormány népszerűsége csorbuljon.

Varufakisz pénzügyminiszter azt is közölte, hogy Athén nem kíván újabb reformjavaslatokkal előállni, ők már minden olyan lehetséges lépést bemutattak a trojkának, ami részükről a görög nép és gazdaság lehetőségeit és érdekeit is figyelembe vesz. Álláspontja szerint most már az EU-EKB-IMF trió feladata, hogy kitalálja, milyen megoldások és kompromisszumok mentén hajlandóak tárgyalni a görög csomagról. Vélhetően Athén jelentős adósságleírást is szeretne elérni az enyhébb reformcsomag mellett.