Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A román gazdaság elég gyorsan és tartósan növekszik, és az nyilvánvaló, hogy a nagyobb GDP-ből nagyobb bevételei is vannak, mondta az Origónak Bod Péter Ákos. A közgazdász szerint nem csak ezért tudnak Romániában áfát csökkenteni: a román állam a GDP sokkal kisebb hányadát szívja be adó formájában, és osztja szét, mint Magyarország.
Az újraelosztási hányad nálunk majdnem 50 százalék, míg Romániában körülbelül 36 százalék.”
A közgazdász egy másik különbségre is felhívta a figyelmet: Romániában kisebb az állami szektor terjedelme, emiatt kisebb az adóigénye is, ezzel szemben
a magyar állam nagyon költséges.
Az adópolitika egyik legfőbb funkciója, hogy kiválasztja azokat a területeket, amelyeket közterhekkel sújt. Bod Péter Ákos szerint azt, hogy melyik termékre mennyit raknak, már a politika dönti el.
Románia áfát csökkent
Romániában június 1-től kiterjesztették az élelmiszerekre és a nem szeszes italokra a kedvezményes, 9 százalékos áfát az általános 24 százalékos kulcs helyett. Ráadásul a kormány 2016-tól az általános áfakulcsot is 20 százalékra mérsékelné.
Romániában már döntöttek, és ez már érződik is a fogyasztói árakon – legalábbis a statisztikák szerint. Az országos statisztikai intézet múlt pénteken közölte, hogy a rendszerváltozás óta először negatív tartományba került az éves infláció Romániában. Az áfacsökkentés hatására júniusban 1,6 százalékkal alacsonyabbak voltak a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest.
Egy nagyváradi férfi ugyanakkor arról számolt be az Origónak, hogy
a pénztárcája nem érezte meg az egy-két lejben mérhető enyhülést.
Sok romániai üzlet egyszerűen lenyelte az áfavágást, június elsejével nem csökkentették áraikat. A különbség csak a nagyobb üzletláncokban észrevehető, ezek viszont akár Debrecenben is reklámozzák akcióikat. Úgy tudjuk,
a változatlanul hagyott árak miatt Victor Ponta miniszterelnök ellenőrzést rendelt el a kereskedelmi szektorban,
kormánya minél nagyobb körben szeretné érvényesíteni az adócsökkentést.
Nem jellemző, hogy Nagyváradon tömegével vásárolnának be a magyarországiak, az utóbbi időkben épp a fordítottja volt megfigyelhető. „Rendszeres, hogy átjárunk a berettyóújfalui Tescóba, az alapvető élelmiszerek többsége mindig olcsóbb” – mondta az Origónak egy helyi férfi.
Szerinte nemcsak Biharban, de Maros és Hargita megye városaiban is megszokott, hogy
a kiskereskedők a magyar hipermarketek termékeit árulják
a mosószertől a kenőmájasig, ezeket beszerzéssel, szállítási költséggel együtt is megéri Belső-Erdélyben forgalmazni.
Victor Ponta szerint az áfacsökkentésre azért volt szükség, mert
az Európai Unióban a románok költik fizetésük legnagyobb hányadát élelmiszerre,
ráadásul itt a legmagasabb az adóelkerülés is. A miniszterelnök már a romániai magyar párt, az RMDSZ kongresszusán utalt arra: hamarosan magyarországi vásárlók lephetik el a román boltokat.
Bod Péter Ákos szerint két dologtól függ, hogy Magyarországon mikor csökkenhet az áfa:
Ha a kiadási oldalon faragni tudna az állam, akkor az újraelosztás GDP-hez viszonyított arányát is csökkenteni lehetne.
Az áfa esetében nyilvánvalóan túl vagyunk adóztatva,
és ha a környezetünkben csökken az adóteher, akkor még kirívóbbá válik a magyar túladóztatás” – véli a közgazdász. Bod Péter Ákos szerint ez káros folyamatokat indíthat el a közös piacon belül, elég csak a megélénkülő csempészetre gondolni.
Áfacsökkentésről – így az élelmiszerek áfájának a mérsékléséről – akkor lehetne Magyarországon beszélni rövid távon, ha az összes többi adótípusnál nem lenne további kiesési veszély. Ennek éppen ellentmond az a tény, hogy a jövő évi adótörvények szerint 2016-tól 1 százalékponttal, 15 százalékra csökken az szja. A jövő évi adótörvényekkel nemcsak az szja-csökkentést fogadták el, hanem azt is, hogy a sertéshús áfája 5 százalékra mérséklődik január 1-től.
Annak ellenére, hogy itt csak minimális csökkentésről beszélhetünk, a közgazdász szerint az államháztartás ezt az 1 százalékpontot is megérzi.
A kormányzat már évek óta a személyi jövedelemadó csökkentése mögé állt be,
és hosszú távon azt még lejjebb vinné. Az szja egy jól beszedhető és jelentős adótétel, és ha az állam ezen az ágon nem jut elég bevételhez, akkor mindenfajta egyéb módon kell adót beszednie – például különadók formájában.
Az áfacsökkentés kérdése részben makrogazdasági, részben politikai kérdés. Ha valaki azt gondolja az szja-ról, hogy annak az ideális mértéke nulla, akkor az összes többi adótételt az ideális mérték fölött kell tartania, mondta Bod Péter Ákos.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az áfa kulcsának csökkentése a költségvetésre jelentős és azonnali negatív hatással járna. „A kormány adópolitikájának fókuszában az élőmunkaterhek csökkentése áll. Ennek érdekében az adóztatás súlypontját a jövedelmeket terhelő adók felől fokozatosan a fogyasztási-forgalmi-környezetvédelmi típusú adók felé helyezte át” – válaszolta korábban az Origónak az NGM.
A tárca szerint csak az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékra csökkentése akár jóval 100 milliárd forint feletti éves áfabevétel-kiesést eredményezhet.
„Az áfa csökkentésére legfeljebb célzottan, leginkább a gazdaság kifehérítésének, a feketekereskedelem visszaszorításának érdekében nyílhat lehetőség, és azokban a szegmensekben, amelyek nem okoznak költségvetési bevételkiesést” – közölte az NGM.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy konferencián később már arról beszélt, hogy még ebben a kormányzati ciklusban csökkenthetik a most 27 százalékos áfát.
Erre egyelőre nincs lehetőség, mert ez a legnagyobb bevételi forrása a költségvetésnek, mondta korábban az Origónak Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Szerinte hiába megy jól a magyar gazdaság szekere, hiába nő a fogyasztás,
az áfacsökkentésnek jelenleg nincsen realitása.
Az elemző szerint ez olyan mértékű bevételkiesést jelentene, ami jelenleg sem a gazdasági növekedéssel, sem más bevételek esetleges növelésével nem lehetne áthidalható.
Szakértők szerint egyetlen százalékpontos áfacsökkentés nagyságrendileg 100 milliárd forintos bevételkiesést jelentene a költségvetésnek. Ha ezt meglépné a kormány, akkor lényeges mozgástérről kellene lemondania.
