„Drótvágóolló-boltot kellene nyitni a kerítés túloldalán” - mondta egy férfi a mórahalmi presszóban. Szerinte a magyar-szerb határra épülő kerítés nem csökkenti majd a délről jövők bevándorlási kedvét, ezért egy ravaszabb vállalkozó megszedheti magát ebből az igényből.
Utánanéztünk, mi mindent kínálhatna egy ilyen fiktív állalkozó.
Egy drótkerítésen háromféleképpen lehet átjutni.
Fölötte, alatta és rajta keresztül.
A legkézenfekvőbb módszer a kerítés átvágása.
Erre a csapszegvágó és az oldalcsípőfogó drótvágó a legjobb eszköz.
Többféle méretben is kaphatók. Minél nagyobbat veszünk belőlük, annál vastagabb és erősebb drótokat lehet elvágni. Hosszuk 30-80 centi között mozog. Általában áttételesek, ezért sokkal nagyobb erő fejthető ki velük, mint a hagyományos fogókkal. A barkácsáruházakban 2500 és 8000 forint között mozog az csapszegvágók, és 5000-7000 között azt oldalcsípőfogók ára.
A csípőfogó is alkalmas lehet a kerítésvágásra. Ez a szerszám olcsóbb (700-900 Ft), mint a csapszegvágó, de nem olyan hatékony.
Inkább az olyan migránsoknak lehetne eladni , akiknek nem telik csapszegvágóra, szeretik a kihívást, vagy nagyon erősek.
A többi vágószerszám (fűrész, balta, metszőolló) nem igazán jó erre a feladatra.
A kerítés fölött mászással juthat át, aki vállalkozik erre. Ezt azonban megnehezíti, hogy szögesdrót lesz a kerítés alján és tetején is. Vannak azonban olyan kesztyűk, amelyek ellenállnak a szögesdrótnak. Ilyen például a pamutbélésű nitrilkesztyű, ami körülbelül egy ezresbe kerül, tehát sokat lehet keresni rajta. Persze a mászás még így is veszélyes vállalkozás, védőkesztyűvel sem érdemes nekivágni.
A kerítés alatt ásással lehet átjutni. Ez nagyon kemény munka. Nem valószínű, hogy találnánk olyan migránst, aki vesz egy ásót meg egy kapát, és átássa magát, de nem elképzelhetetlen.
A lehetőség megvan rá, a kerítés egyes helyeken biztosan nem megy mélyebbre fél méternél. Ez akkor derült ki, amikor az Origo megkérdezte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy a kerítés építésénél lesz-e régészeti felügyelet.
Ez azért fontos kérdés, mert az ilyen munkálatok gyakran haladnak át régészeti lelőhelyeken. Ilyenkor kötelező a felügyelet, ha a munkálatok 50 centiméternél mélyebbre nyúlnak le a talajba. A magyar-szerb határnál több lelőhely is van. Itt bukkantak rá pl. a nagyszéksósi hun aranykincsre, vagy a kelebiai ezüstékszerekre.
A belügyminiszter azt mondta, hogy azért nem lesz régészeti felügyelet, mert a munkálatok nem nyúlnak olyan mélyre, ami indokolttá tenné a régészeti feltárást. El lehet tehát menni a kerítés alatt, sőt még arra is van esély, hogy valami hun kincset találjon az ember útközben.