Fizessen-e járulékot a digitális bányász?

Amíg Magyarországon alig hallunk a virtuális fizetőeszközről, mindössze egy-egy kósza figyelmeztetés az MNB-től, hogy piramisjáték szervezői a digitális valutához hasonló termék, úgynevezett OneCoin-ba történő befektetést teszik lehetővé, addig az elmúlt év folyamán a kockázati tőke szegmensben összesen több mint 335 millió amerikai dollárnak megfelelő összeget injektáltak Bitcoinnal és a Blockchain technológiával kapcsolatos cégekbe. Az idei év első negyedévében pedig 221 millió dollár pénzt bocsátottak rendelkezésre. A befektetők között olyan neveket találunk, mint a Goldman Sachs.

Mi az a Bitcoin?

A megnevezés digitális pénzt takar, amely tulajdonságaiban készpénz, mindeközben digitális.

A virtuális készpénz előnye, hogy egy harmadik fél közreműködése nélkül – például bank – tud egyik fél a másiknak pénzt küldeni anélkül, hogy egymás közelében lennének.

A küldő lehet akár a Fülöp-szigeteken, míg a fogadó fél történetesen Magyarországon. A tranzakció pillanatok alatt végbemegy, és a kapott pénz egyből elkölthető – hangsúlyozza Debreczeni Barnabás, az első magyarországi Bitcoin automata üzembe helyezését szervező Octarine Labs ügyvezetője.

Debreczeni Barnabás, az első magyarországi Bitcoin automata üzembe helyezését szervező Octarine Labs ügyvezetője. Forrás: Debreczeni Barnabás

A magyar szál

„Maga a hálózat 2009 januárjában indult el az Egyesült Államokban, akkor „bányászta ki” az első 50 Bitcoint Satoshi Nakamoto. A bányászat maga a kibocsátás, ami össze van a rakva a hálózatnak a hitelesítésével. Ez azt jelenti, hogy egy előre meghatározott algoritmus vagy egyenlet alapján meg van határozva, hogy mennyi Bitcoin lesz mennyi idő múlva kibocsátva, ez most 10 percenként 25 Bitcoin, ami négy évente feleződik. Egy év múlva már csak 12,5 és fél Bitcoin lesz kibocsátva, ami folyamatosan feleződik. Satoshi ezzel az aranynak a kibányászását próbálta modellezni; eleinte sok aranyat lehetett nagyon olcsón kibányászni, majd egyre kevesebb volt elérhető egyre magasabb áron” – magyarázza a Bitcoin működési elvét Debreczeni.

A Bitcoin bányászat egyik helyszíne Izlandon Forrás: Wikimedia Commons - Marco Krohn

A japán hangzású név köztudottan álnév, viszont senki sem tudja, ki áll mögötte, bár a Budapest Business Journal egyik írásában azt fejtegette, hogy a virtuális készpénz kitalálója valójában magyar származású.

A titokzatos programozó édesapja a kommunista uralom elől menekült el Magyarországról, és ő maga Nick Szabó néven látta meg a napvilágot a tengerentúlon, aki feltűnően hasonló szoftveren kezdett dolgozni a 90-es években, amelynek a neve a „bit gold” volt.

Valóság vagy szemfényvesztés?

Egy laikus számára nehéz elképzelni és megérteni a digitális valuta működési elvét, illetve a vele történő kereskedést.

Az emberek informálatlanságát és tapasztalatlanságát a csalók ki is használják, amire többször a Magyar Nemzetik Bank is felhívta a figyelmet, amelynek nem áll a felügyelete alatt a Bitcoin.

Debreczeni osztja a felügyeleti szerv óvatosságát, hiszen a nem hozzáértésből tudnak - bármilyen területről is legyen szó - hasznot húzni a szemfényvesztők.

A digitális valuta körül az egyik legnagyobb botrány még tavaly februárban robbant ki, amikor a legnagyobb Bitcoin tőzsde, az Mt. Gox csődöt jelentett, és közel 100 milliárd forintot érő Bitcoinnak nyoma veszett. A kereskedői számlákon a könyvelés szerint szerepelt az adott érték, viszont valójában nem volt fedezet, vagyis az erre a célra létrehozott bank nem rendelkezett Bitcoinnal, így egy idő múlva már a kiutalásokat sem teljesítette – világít rá a nemzetközi skandalum hátterére a szakember.

A Bitcoin árfolyammozgása az elmúlt egy évben Forrás: Investing.com

A nagyok már beszálltak

A Bitcoin szolgáltatásokra specializálódott Coinbase az év elején 75 millió dolláros tőkeinjekciót kapott, amely üzleti ügyfelei között tudja például a Dell-t.

A befektetői oldalon pedig olyan nevekre bukkanhatunk, mint New York-i Értéktőzsde (NYSE), az USAA, amerikai katonai pénzügyi szolgáltató csoport, és a BBVA spanyol bankóriás.

Nincs egy hónapja, hogy ugyancsak Bitcoin szolgáltatásokra specializálódott Circle bejelentette, hogy a Goldman Sachs Group Inc. a kínai székhelyű IDG Capital Partners-szel karöltve 50 millió dolláros tőkeemelést hajtott végre a vállalatban. A befektetés célja, hogy a cég kiterjeszthesse szolgáltatásait a kínai piacra, míg a Goldman Sachs a vállalat üzleti partnerévé kíván válni.

A NASDAQ amerikai részvénytőzsde jelenleg a Bitcoin infrastruktúráját teszteli, az úgynevezett blokklánc (blockchain) technológiát, mint jövőbeni lehetséges kereskedési platformot – világít rá Debreczeni, aki szerint a technológia jóval biztonságosabb, mint a jelenleg használatban lévő.

A stockholmi Nasdaq Nordic tőzsde jegyzékébe a világ első szabályozott bitcoin alapú értékpapírja (ETN – exchange traded notes), a Bitcoin Tracker One május 18-án került be. Az XBT Provider a stockholmi Mangold Fondkommission pénzintézettel közösen dolgozta ki a pénzügyi termékét. Az új eszköz megkapta a svéd pénzügyi felügyelet jóváhagyását.

Az OEP bizonytalankodik, a NAV még nem döntött

Magyarországon még ódzkodva fogadják az új jelenséget a hivatalos szervek és a szakma is.

Az első hazai Bitcoin ATM üzembe helyezésére tavaly augusztusban a Deák Ferenc téri Anker Klubban került sor, ahol már lehet a digitális készpénzzel fizetni. Az automatába behelyezett pénz egy angol váltószámlán konvertálódik Bitcoinná – jegyzi meg Debreczeni. A bankautomata üzembe behelyezése óta jelentősebb lépés itthon a területen nem történt, az ügyvezető is nemzetközi platformon lát jövőt az üzletének.

Jelenleg az OEP-nél még nem eldöntött, hogy a Bitcoin-bányászat után - amit számítógép végez el - szükséges-e TB-t fizetni. Debreczeni meglepődve tapasztalta, hogy a járulékfizetés kérdésében egyszer nemleges, majd pozitív válasz született egy ugyanazon szervnél. Az adózás kérdése is még megoldásra vár a digitális valuta körül hazánkban.

Bitcoin, a virtuális fizetőeszköz Forrás: AFP/Getty/George Frey

Mit szólnak hozzá a bankok?

A brit jegybank, a Bank of Englandfebruár végén hozta nyilvánosságra a „One Bank Research Agenda” című tanulmányát. Az elemzés kiemeli, hogy

a digitális valuták, illetve a mobil fizetés technológiája teljesen átalakíthatja a pénzügyi rendszer jelenlegi ökoszisztémáját, ezért a központi bankoknak fontolóra kellene venniük a digitális pénzek forgalomba hozatalát.

Megkerestük az egyik hazánkban is jelenlévő bankot, a Raiffeisent a témával kapcsolatban. Érdeklődésünkre a következő választ kaptuk Murányi Ákostól, a Raiffeisen PR-menedzserétől: „Különösebb veszélyt nem jelent (a bankokra nézve a Bitcoin - szerk.), nem többet, mint egy új deviza bevezetése. Általánosságban is minimális veszélyként tekintenek rá a piacon”.