Többféle megoldás áll a görögök előtt, ha tényleg elfogy a pénzük. Még az is elképzelhető, hogy egy időre eltűnik a hétköznapokból a klasszikus készpénz, és helyét az olyan könnyen mozdítható áruk veszik át egy időre, mint például a cigaretta. Jelenleg a bankok még zárva vannak Görögországban, automatából pedig csak 60 eurót lehet felvenni.
Ha készpénzhiánnyal kell megküzdeni a hétköznapokban, az emberek kreativitása határtalanná válik
– mondta a CNBC amerikai hírtelevíziónak Roger Bootle, a Capital Economics gazdasági kutatócég elemzője. Az élvezeti cikkek készpénz-helyettesítő szerepe ráadásul nem volna új fejlemény: a második világháború után Európában nem volt ritka, hogy például élelmiszerért kávéval fizettek az emberek.
A cigaretta természetesen csak az egyik – nyilván szélsőséges – opció a sok közül. Eurója például maradhat a görögöknek akár azután is, hogy kikerülnek az eurózónából. Erre is van példa bőven Európában. Montenegró még nem is volt teljesen önálló állam, amikor a helyi boltokban már csak a közös pénzzel lehetett fizetni. Hiába hívták az országot Szerbia-Montenegrónak, amelynek hivatalos fizetőeszköze a jugoszláv dinár volt, az ország lakói maguk között mégis az eurót használták. Az ország függetlenedése után is maradt minden a régiben.
Hasonlóan, egyoldalú „adoptálással” használ eurót Monaco, Andorra, San Marino és a Vatikán is. Ezek az államok nem tagjai az eurózónának, így saját maguk nem is nyomtathatnak euróbankjegyeket, érmék kibocsátására is csak korlátozottan van lehetőségük – az Európai Bizottság engedélyével.
Ha Görögország a hivatalos utat választja, hogy eurózóna-tagság nélkül is megszerezze az euróhasználati jogosultságot, valószínűleg meg kell állapodnia az Európai Központi Bankkal a kérdésben. A holland Rabobank devizapiaci elemzője, Jane Foley szerint jelen helyzetben egyáltalán nem biztos, hogy ezek a tárgyalások zökkenőmentesen zajlanának.
Sok múlik azon, hogy az EKB hajlandó-e közreműködni a folyamatban, „van-e kedve hozzá”
– mondta a szakértő a CNBC-nek.
Olyan érdekes helyzet is előfordulhat, hogy a görög nemzeti bank saját pénzt nyomtat – például a drachmát -, miközben az eurót is tovább használják az országban. Szinte biztos, hogy az új fizetőeszköz értéke nagyon gyorsan romlana, aki csak tehetné, igyekezne euróhoz jutni.
Egész iparágak „függetlenednének” a hivatalos új pénztől.
A turizmus például biztosan euróalapon működne tovább. Ez a megoldás Roger Bootle szerint abban az esetben lehet életképes, ha politikai patthelyzet áll be: az eurózóna nem rakja ki Görögországot a tagjai közül, maguktól viszont a görögök sem lépnek ki. Az euró részleges megtartásával Görögország demonstrálhatná, hogy még mindig az „elitklub” tagja, ráadásul egy esetleges pénzügyi segélycsomaghoz is könnyebben hozzá tudna jutni. „Ettől ez még egy hamis konstrukció, egy pénzügyi tákolmány” - fogalmazott a Capital Economics szakértője.
Régóta szó van róla, hogy Görögország egy az egyben visszatér a drachmához. Ennek a megoldásnak az egyik legnagyobb kockázata, hogy esetleg nem lesz idő elég bankjegyet nyomtatni. Ebben az esetben szükség lehet úgynevezett ígérvények vagy adóslevelek kibocsátására. Ezek rossz minőségű, könnyen hamisítható cetlik, amelyeket a tulajdonos később bankjegyre válthat. Az új pénzzel természetesen együtt járna a megugró infláció, a pénz értéktelenedése pedig Görögország euróban denominált adósságának mértékét is növelné az átváltás miatt. Megoldást jelenthetne az árfolyam euróhoz rögzítése, de Görögország gazdasága annyira sérülékeny, hogy ez nem járható út a közgazdászok szerint.
Volt már olyan nap a múlt hónapban, hogy a Bitcoin árfolyama azért ugrott meg, mert a görögök a megtakarításaikat elkezdték a digitális devizába menekíteni. A Bitcoin mögött nem áll sem kormány, sem központi bank, árfolyamának mozgását csak a felhasználói igények befolyásolják. Ennek megfelelően ez a technológia még elég kiforratlan, és egyáltalán nem biztos, hogy nem veszti el mindenét az, aki ilyen virtuális pénzt vásárol igaziért cserébe.
A görögök egy része viszont most azt érzi, hogy semmivel sincs biztosabb helyen a vagyona egy múlt hétfő óta zárva tartó helyi bankban, mint a bizonytalan hátterű Bitcoinban.
A Bitcoint a hétköznapokban vásárlásra használni csak számítógép, tablet, okostelefon vagy más, internetre kötött kommunikációs eszköz használatával lehetne. Ez a legegyszerűbb módon úgy nézhet ki, hogy az eladó a vásárlás végén odaengedi gépéhez a vásárlót, aki saját virtuális Bitcoin-pénztárcájába belépve átteszi a virtuális pénzt az eladó tárcájába. Nem túl egyszerű megoldás, de végül is kivitelezhető.
A görögök viszont készpénzfüggők – mondta Jane Foley –, így szinte kizárt, hogy a virtuális pénz elterjedne a hétköznapokban.
Lehet, hogy tényleg csak a cigaretta marad.