Két fontos magyar adót kaszált el Brüsszel

Vágólapra másolva!

Megtiltotta az Európai Bizottság Magyarországnak, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermékeket terhelő adó progresszív elemeit alkalmazza. Vagyis a testületnek az adók többkulcsos jellegével van baja, azzal, hogy lényegi indoklás nélkül egyes cégeknek kevesebb adót kell fizetniük. A tiltás addig él, amíg le nem folytatják a vizsgálatot, hogy az adók megfelelnek-e az unió állami támogatásra vonatkozó szabályainak. A Nemzetgazdasági Minisztérium az Origónak azt írta, a kormány egyelőre csak az Európai Bizottság közleményéből értesült a döntésről, a kabinet a Bizottság határozatának megérkezését követően alakítja ki álláspontját.

Origo

Vágólapra másolva!

adó élelmiszer felügyeleti díj dohánykereskedelem

Az Európai Bizottság hivatalos, úgynevezett mélyreható vizsgálatot indított az élelmiszerláncok által fizetendő felügyeleti díj és a dohánytermékek kereskedelmét terhelő adó miatt annak kiderítésére, hogy a két intézkedés összhangban van-e az unió állami támogatásra vonatkozó szabályaival.

A bizottság azt nem érti, miért kell ezeket az adókat úgy kivetni, hogy láthatólag egyes cégeket kedvezőbb helyzetbe hoznak másoknál.

Addig él a tiltás

Amíg le nem zajlik a vizsgálat, addig sem az élelmiszerláncok által fizetendő felügyeleti díj, sem a dohánytermékek kereskedelmét terhelő adó progresszív ellemeit nem lehet alkalmazni. Vagyis azzal van baja a bizottságnak, hogy árbevételtől függően állapították meg az adókat.

Az Európai Bizottság határozatban tiltotta meg az adók alkalmazását. Ez mint uniós tagra Magyarországra vonatkozólag is kötelező érvényű, így a cégek biztosak lehetnek benne, hogy jelenlegi formájában nem kell befizetniük az adót.

Hasonló baj volt a reklámadóval is. Jelen pillanatban azt is vizsgálja Brüsszel, de azt már régen egykulcsossá tette a kormány, hogy megelőzze az esetleges következményeket.

A Tesco nem kommentálja a bizottság döntéseit. Magát a döntést pedig tanulmányozza.

Már nem fizetik be a költségvetésbe

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat és az egészségügyi hozzájárulást is július 31-ig kellett volna befizetniük a cégeknek. Ezt már nagy valószínűséggel nem teszik meg. A vizsgálat végéig tehát ez a pénz hiányozni fog a költségvetésből. A dohánycégek esetén ez 11 milliárd forint körüli összeg.

A Nébih korábbi számításai szerint az élelmiszerláncok 2015-ben várhatóan 23-24 milliárd forint felügyeleti díjat fizethetnek. Ezt két részletben kellene befizetniük a élelmiszerláncoknak, így most 11,5-12 milliárd forintot veszít a költségvetés. A költségvetésből összesen tehát 22,5 milliárd hiányozhat most.

Miért ez az élelmiszerlánc-felügyeleti díj?

A törvényben meghatározott gazdasági szereplők az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek (Nébih) fizetnek azért, hogy a hatóság el tudja látni a felügyeleti tevékenységével összefüggő feladatait. Ezt a díjat évente fizetik, mértéke 2015-ig az előző évi nettó árbevétel 0,1 százaléka volt. Bonyolítja a helyzetet, hogy az élelmiszer-felügyeleti díj alapját a napi fogyasztási cikkek – kifli, tej, kenyér, de idetartozik még a tusfürdő is – eladásából származó bevétel jelenti, azaz a szórakoztató elektronikai vagy a ruházati cikkek nem játszanak a fizetendő díj szempontjából.

A 2015-ös adótörvényekben ezt a díjat jelentősen megemelték

500 millió forintig nem kell fizetni, 0,5–50 milliárd forint között 0,1 százalékot, 50–100 milliárd forint között 1 százalékot, 100 milliárd felett 2 százalékot, majd az adó mértéke 50 milliárdonként további 1 százalékkal nő, végül 300 milliárd forint felett 6 százalékot kell fizetni.

Korábbi számításaink szerint a Tesco és a Spar több mint a hússzorosát fizetheti a korábbi díjnak, míg az Aldi és a Metro megúszhatja háromszoros-ötszörös sarccal. A többi vizsgált élelmiszerláncnak 10-15-ször kellene többet fizetnie. A Coopot, a CBA-t és a Reált nem sújtja a díjemelés, sőt, a legtöbb boltjuk még mentesül is a díjfizetés alól, ugyanis éves árbevételük nem éri el a félmilliárdos határt. Ezek a kereskedelmi csoportok ugyanis franchise-rendszerben működnek – azaz sok kisebb vállalkozásra tagolódnak.

Mi ez a dohánytermékek kereskedelmét terhelő adó?

Még tavaly év végén fogadták el a dohányipari vállalkozások "egészségügyi hozzájárulásáról" szóló törvényt. Ezt a dohánytermékek magyarországi gyártásából és kereskedelméből elért éves árbevétel alapján kell fizetniük a dohánycégeknek. Az adó az adóraktárak engedélyeseire, a dohánytermékek importálóira vagy bejegyzett kereskedőire vonatkozik.

Betehet Brüsszel az dohányadónak is Forrás: AFP

Az adó progresszív adókulcsai a következők: 0,2 százalék 30 millió és 30 milliárd forint árbevétel között, 2,5 százalék 30 milliárd és 60 milliárd között, és 4,5 százalék 60 milliárd forint árbevétel között.

Ez a struktúra leginkább a Continental Dohányipari Zrt.-nek kedvez. Ez az a cég, amelynek vezetője saját gépén is szerkesztette a trafiktörvényt, és jó kapcsolatot ápol Lázár Jánossal is.

A trafiktörvényt is vizsgálják

A bizottság azt is vizsgálja, hogy a dohánytermékek forgalmazásáról szóló magyar törvények összeegyeztethetők-e az uniós joggal.

Fidesz: a multikat védik

Brüsszel ezúttal is a külföldi multik érdekeit védi - így reagált a Fidesz-frakció az Európai Bizottság bejelentésére. A képviselőcsoport

arra kéri a kormányt, hogy a Brüsszel által rendszeresen támadt különadókat, ahogy eddig, úgy most is védje meg

- írták.

Az extraprofitra kivetett különadókból élelmiszerbiztonságot javító intézkedéseket finanszírozna a kormány, illetve az új budapesti kórház építését tudná támogatni - emlékeztet a Fidesz-frakció, amely szerint így Brüsszel azonban a magyar emberek érdekei helyett most is a külföldi multik érdekeit védi.