A Changying Precision Technology Company üzeme a világon az első gyár, ahol lényegében minden gyártási folyamatot robotok végeznek. A dongguani, mobiltelefon-alkatrészeket előállító gyárban ugyan dolgozik egy pár fős emberi személyzet is, nekik azonban nincs más dolguk, mint felügyelni a gépek munkáját és ellenőrizni a kész termékek minőségét.
Az apró mobilalkatrészeket korábban emberek rakták össze, egy nemrégiben kifejlesztett gyártósor robotkarjai azonban
nemcsak feleslegessé teszik, de túl is szárnyalják az élő munkaerőt.
Egy robotkéz nyolc ember munkáját képes elvégezni, a karokból jelenleg 60-at üzemeltetnek – írja a The Economic Times.
A cég elmondása szerint korábban 650 munkásra volt szükség, hogy elérjék a most csupán 60 főt foglalkoztató gépesített gyár termelési szintjét. Ráadásul a gépesítés még nem is fejeződött be teljesen, ha ez megtörténik, az emberi munkások száma 20-ra csökkenhet.
A dongguani gyár csak az első lépése a Changying Precision Technology „embereket robotokra cserélő” programjának. Chen Qixing, a cég vezérigazgatója szerint
a következő két évben a gyáraikban 1000 robotkart üzemelnek majd be, és a termelés 80 százalékát gépek végzik majd.
Mint mondja, egyszerűen sokkal jobban megéri robotokat „alkalmazni”, mint képzett munkásokat. Az automatizálással még a termékek minősége is javult,
a selejtes termékek aránya az emberek lecserélése óta 25-ről 5 százalékra esett.
A gépesítés Kína jövője szempontjából kulcsfontosságú lehet:
az ázsiai országban már most 200 millió feletti a 60 évnél idősebbek száma,
és a nyugdíjasok aránya a következő években várhatóan meredeken emelkedik majd. Korábban az állam törvényileg írta elő, hogy egy családnak csak egy gyereke lehet, és ugyan ezt a politikát már régen megszüntették, az egykézés mégis elterjedt maradt. Egy tavalyi felmérés szerint a párok többsége nem tervez egynél több gyereket.
Kínában már most sok város munkaerőhiánnyal küszködik, egy tavalyi felmérés szerint például a 13 milliós Kanton városban 123 300 munkahely volt betöltetlen, holott ez a régió a gyáripar fővárosa. A gyártás a kínai gazdaság húzóágazata, azonban évről évre egyre több a betöltetlen munkahely az olyan munkaerő-igényes ágazatokban, mint a textil-, cipő- és gépgyártás. Ezek az iparágak eddig inkább
az olcsó munkaerőre épültek, azonban a társadalom elöregedésével ez az üzletpolitika fenntarthatatlanná vált.
A megoldást a kormány a gépesítés elterjesztésében látja:
az idén bejelentett „Made in China 2025” program célja, hogy Kína 10 év múlva is a globális gyáripar központja maradjon.
Emiatt a kínai gyárakat egymás után szerelik fel automatizált gépsorokkal. Tavaly a világon eladott ipari robotok negyedét, mintegy 57 ezer gépet Kínában vettek meg – az előző évhez képest Kína 55 százalékkal több ilyen gépet vásárolt.
Kína mellett nagy mennyiségben vesz ipari robotokat Dél-Korea, Japán és Németország is. Németország 2012-ben hirdette meg
az Industry 4.0 nevű politikát, amelynek tartalmát elemzők egy új „ipari forradalomként” emlegették.
A német program a kínaihoz hasonlóan az intelligens informatikai rendszereket integrálná alaposabban a gyáriparba, ezzel jórészt kiváltva az emberi munkaerőt. Németország Kínánál is nagyobb demográfiai problémákkal küzd, az ország reprodukciós rátája Európában az egyik legalacsonyabb, két szülőnek átlagosan 1,42 gyermeke születik (Magyarországon az arányszám még rosszabb, 1,41).