A görög vállalkozásfejlesztési központ – amely 30 startup csapattal és 15 külsős munkatárssal próbál felszínen maradni - főleg a június 29-e óta érvényben lévő tőkekorlátozások óta vált egyre forgalmasabbá. A nemrég debütált cégek olyan kérdésekkel keresik meg többek között az inkubátorházat, mint például: hogyan fizessék ki a külföldi beszállítóikat vagy éppen a saját számláikat. De az a kérdés is egyre gyakoribb a tanácsadók felé, hogy
vajon megéri-e Görögországban folytatni üzleti tevékenységüket.
Az angyalbefektetők és a lehetséges ügyfelek nemhogy nem jönnek, hanem fejvesztve menekülnek ki az országból, ami további beláthatatlan károkat okozhat a gazdaságnak – világít rá a Reuters írásában.
Az országban mindig is kihívás volt egy cég felépítése és gördülékeny üzemeltetése. Az üzleti környezet minőségét (Ease of Doing Business) vizsgáló nemzetközi tabellán a görögök jelenleg a 61. helyet foglalják el 189 ország közül. A befektetők fő problémának a bürokráciát, a jogrendszer malmainak lassú őrlését és az adószabályozások folyamatos változtatását látják.
További nehézséget jelent a megfelelő számú és képzettségű munkaerő megtalálása, hiszen a fiatal generáció képviselői sorban intenek búcsút a mediterrán országnak.
Ennek ellenére a munkanélküliségi ráta az egekben van: átlagosan 25 százalék, míg a pályakezdők körében már 50 százalékon mozog.
Az elmúlt évek nehézségei ellenére is figyelemreméltó számú, 400 új vállalkozás indult az országban, melyek közül kimondott sikertörténetként tartják számon a Taxibeat taxirendelő applikációt, a Workable-t, amely az online munkaerő-kiválasztásra hozott létre szoftvert, a BugSense-re pedig már a Szilícium-völgy is lecsapott. A startup egy mobilra optimalizált analitikai platformot hozott létre, amely az alkalmazás-fejlesztők munkáját segíti.
A helyben alapított startupokat a görög kormány mellett az Európai Unió ugyancsak támogatja olyan kockázati tőkealapokon keresztül, mint a First Athens, az Openfund, a PJ Tech Catalyst, az Odyssey Venture Partners és az Attica Ventures. A jelenlegi turbulens helyzet viszont szemmel láthatóan nem kedvez a cégalapításoknak és az angyalbefektetők bevonzásának – véli Messinis, az inkubátorház vezetője, akinek a legutóbbi kezdeményezése, a CampusBus az ország különböző területein tart pénzügyi és befektetési ismeretekről előadásokat.
A frissen indult vállalkozásokat is leginkább a pénzforgalom korlátozása vágta oda. A Travelplanet24.com online utazási iroda több foglalását is visszadobták a nagy repülőgép társaságok, akiknek a kifizetések megérkezésével voltak aggályaik. Philipp Brinkmann, a 300 alkalmazottat foglalkoztató cég vezérigazgatója azzal igyekszik nyugtatni a kedélyeket, hogy a vállalat külföldi számlát használ, így megkerülhető a korlátozás.
A 90 százalékban görög ügyféllel rendelkező Nannuka a leépítés helyett inkább az előremenekülésben látja a megoldást. A szülőket gyermeknevelési tanácsadókkal összekötő vállalkozás a lecsökkent fizetőképes helyi kliensek helyett inkább külföldi ügyfelekre szeretne koncentrálni.
Anagnostou, a Discoveroom, apartman-kiadásokkal foglalkozó online vállalkozás alapítójának meglátása szerint
a pénzügyi válságnak nemcsak hátrányai vannak, hanem előnyei is: a vállalkozók olyan kríziskezelési képességeket fejlesztettek ki az elmúlt évek során, mint kitartás, mobilitás és gyors reagáló képesség.