Kína is erőművet épít, na de milyet?

Az ázsiai mamut gazdasági térnyerése egyre növekvő energiaigénnyel jár együtt, amelynek kielégítésére most újabb erőműépítésbe fogott.

Hódít a napenergia

Hazánkkal ellentétben a népes ország nem csak atomba ruház be (bár Kína világelső az atomerőművek építése terén), hanem a megújuló energiába is egyre több pénzt pakol. Most egy olyan napenergia-erőművet húz fel Kína a napsütésben bővelkedő Góbi-sivatagban 2870 méterrel a tengerszint fölött, amely 200 megawatt teljesítményre lesz képes a tervek szerint, és 2550 hektárnyi (25,5 négyzetkilométernyi, azaz egy kisebb magyar város) területet foglal el.

Ezáltal közel egymillió háztartás energia ellátására lesz képes

– közölte a Xinhua állami hírügynökség.

Abban is kivételes lesz az új energiaforrás, hogy ez lesz az első olyan nagyteljesítményű kínai napenergia-erőmű, amit magánkézben működtetnek majd.

Napenergia-erőmű telep Kína észak-nyugati részén Forrás: Ding Haisheng, China Power News Network

Kétes hírnév

Az évente 4,26 millió tonna szenet felhasználó Kínának kardinális kérdés saját szén-dioxid- kibocsátásnak a csökkentése. Az ország célul tűzte ki nemcsak a szén-dioxid, de más üvegházhatású gázok (kén-dioxid, metán) kibocsátásának a visszaszorítását, hisz Kínából a világátlagnál nagyobb koncentrációban kerülnek a légkörbe üvegházhatású gázok, amelyekből 2011 óta rendre rekordmennyiséget termel.

A szennyező gázok kibocsátásában az ázsiai ország 2006-ban vette át a vezető szerepet az Egyesült Államoktól,

és a becslések szerint 2015-ben az USA kibocsátásának másfélszeresét ereszti a levegőbe.

Saját érdeke

Az ázsiai országnak saját érdeke, hogy egyre nagyobb összegeket különítsen el a megújuló energiára, amihez egyébként az ország adottságai kedvezőek. Kína tavaly 28,05 gigawattóra energiát nyert naperőműből, 2020-ra pedig 100 gigawattóra energiat tudnak felhasznalni a tervek szerint..