Ennyit keres most egy átlagos magyar

2015. január–májusban 3,5 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A keresetek növekedési ütemét főként a minimálbérre, a garantált bérminimumra vonatkozó éves megállapodás, a közfoglalkoztatottak létszámalakulása és a szociális területen dolgozók bérkorrekciójának áthúzódó hatása befolyásolta.

2015 első öt hónapjában a nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 255 000 forint volt, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 159 000 forint volt.

2015-ben a családi kedvezmény igénybevételének szabályai csak kismértékben változtak, ez számottevően nem befolyásolta a nettó keresetek átlagindexét. Ugyanakkor a kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 165 800 forintra becsülhető.

Az egészségügyben keresnek a legrosszabbul

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (499 300 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén pedig a legalacsonyabbak (145 700 forint). A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 193 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, összege átlagosan 9900, illetve 9400 forint volt.

159 ezer forintot visz haza az átlag magyar Fotó: Origo

Nőttek a keresetek

2014 első öt hónapjához képest a kereseteket terhelő járulékok és a személyijövedelemadó-szabályok változatlansága miatt

a nettó a és a bruttó keresetek egyaránt 3,5 százalékkal emelkedtek.

A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 3,1, ezen belül a vállalkozásoknál 3,4, a költségvetés területén 2,5, a nonprofit szervezeteknél pedig 2,1 százalékkal nőttek a keresetek.

2015
● Bruttó átlagkereset: 242,7 ezer forint

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek – 0,2 százalékponttal – kevésbé emelkedtek, mint a keresetek.

3 százalék lehet éves szinten

A béremelkedés üteme megfelel a várakozásoknak, a növekedés elsősorban a garantált bérminimum és a minimálbér emelésével magyarázható. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője közölte, hogy mivel a kérdéses öt hónapban az infláció -0,6 százalékos volt, így a reálbérek több mint 4 százalékkal emelkedtek éves összevetésben. „Fontos azonban, hogy az infláció gyorsulni látszik, májusban és júniusban is nőttek az árak, és

az év hátralévő részében az infláció mérsékelni fogja a reálbér-emelkedés ütemét”

– tette hozzá.

"A jelenlegi kilátások alapján arra számítunk, hogy az idén éves átlagban 3-4 százalékkal nőhetnek a bruttó keresetek, a reálbér-emelkedés mértéke pedig 2,5-3,5 százalékos lehet” – fogalmazott az elemző.