Azok után, hogy tavaly év végén a kialakult orosz krízis hatására 17 százalékra volt kénytelen felemelni az orosz jegybank a kamatot, idén a folyamatos normalizálódás és kamatvágás van napirenden. Ennek köszönhetően intenzív vágásokat hajtottak eddig végre, áprilisban 150, júniusban 100, most pedig a piac által várt 50 bázisponttal csökkentették az irányadó rátát, így jelenleg 11 százalékon áll a mutató, de jól látható, hogy az elmúlt időszak rubelgyengülése és az emelkedő infláció miatt most jóval óvatosabbak voltak.
A jegybank további monetáris enyhítést is kilátásba helyezett, pesze ehhez folyamatosan nyomon fogják követni az infláció alakulását. Meglátásuk szerint 2016 júliusára 7 százalék alá eshet az inflációs mutató, és 2017-re érheti el a 4 százalékos célértéket. A mostani adatok európai szemmel meghökkentőek lehetnek, de az elmúlt egy évben 15,8 százalékos infláció volt Oroszországban.
Emellett a jegybank döntéshozói figyelemmel követik a gazdasági folyamatok és a globális energiárak alakulását.
A döntés hatására (is) tovább gyengül az orosz fizetőeszköz, a dollárral szemben már újra a 60-as szint fölött jár a kereskedés, ráadásul már közel 2 százalékos gyengülésben van a rubel. Jelenleg nagyon úgy tűnik, hogy minden a rubel ellen van, hisz a csökkenő olajárak is veszélyeztetik az orosz gazdaság és költségvetés stabilitását.
Kedden jelentette be a jegybank, hogy felfüggesztette a májusban indított és a múlt évben megcsappant devizatartalék - például dollárral való - feltöltését, miután az újabb külső tényezők (csökkenő olajár) hatására gyengülésnek indult a rubel. Már hétfőn is csak csökkentett napi limit mentén mentek a vásárlások (160 millió dollárra csökkent az előző heti 200 millióval szemben) - írja a Bloomberg.
Eddig nem aggódtak a dolgok miatt, holott
a rubel árfolyama közel 20 százalékot zuhant május közepe óta.
De a fizetőeszköz gyengélkedése miatt félő volt, hogy az infláció elszabadul, ráadásul kihívást jelent, hogy az olajár újra lefelé vette az irányt az elmúlt időszakban, részben az iráni szankciók feloldásának is köszönhetően.
Az orosz költségvetési politika lazítása szinte elengedhetetlen a recesszióba került országban, amiben nagy szerepe volt az olajárak zuhanásának és a Nyugat által bevezetett szankcióknak, amelyeket az ukrajnai beavatkozás és politika alkalmaznak velük szemben. A rubel árfolyam tavaly decemberben szakadt be, amikor is
az országban 13 éve nem látott gyorsasággal szabadult el az infláció, ami a fogyasztói keresletet egész egyszerűen letarolta.