Semjén Zsolt kommunistázott a tanösvényen

A szalagot átvágták, az ösvényt megáldották

A testet és a lelket nem lehet külön gyógyítani. Hiába gyógyítanak meg valakit, ha utána nem vigyáz magára - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, amikor felavatott egy tanösvényt. A budai Szent Ferenc Kórház tanösvénnyel tanítja ezentúl a betegeit az egészséges életmódra.  

„A testet és a lelket nem lehet külön gyógyítani” - mondta el Semjén Zsolt, majd nem sokkal később átvágott egy piros-fehér-zöld szalagot a második kerületben, ott, ahol a Széher út erdei úttá válik. Átadták ugyanis a Szent Ferenc Kórház tanösvényét, amely kétféle útvonalat tartalmaz.

Ezeken mehetnek végig a gyógyulófélben levő szívbetegek, és közben a kórháztól kapott tájékoztatóból nézhetik meg, hogyan figyeljék a szervezetüket. A területet a Pilisi Parkerdő, a szükséges pénzt pedig a Sanofi adta a kórháznak.

Kellemes illatok

A Szent Ferenc Kórház kellemesebb hely, mint a legtöbb magyar kórház. A tiszta folyosókon nincs tülekedés. A kezelhető mennyiségű beteg türelmesen várakozik, a büféből kellemes illat árad. A kórházat az egyház üzemelteti, de az egyik prospektus szerint az „egészségügyi rendszer kormányzati szintű átalakítása tette az ország vezető kardivaszkuláris rehabilitációs centrumává."

Az átadó ünnepségen Semjén tömören összefoglalta, hogy az ország mekkora károkat szenvedett, amikor a kommunizmus ideje alatt az egyházat kiszorították az egészségügyből. Szerinte ezzel a nemzeti kultúra egésze is károkat szenvedett. A szalag átvágása után az Úr áldását kérték az ösvényre és az egész programra. Utána együtt elszavalták a Miatyánkot.

A kórházaknak ki kéne nyitniuk

„A kardiovaszkuláris halálozás (szív- és érrendszeri betegségek) a vezető halálok Magyarországon” - mondta el Dr. Toldy-Schedel Emil, a kórház főigazgatója.

A tanösvény ötlete onnan jött, hogy sok beteg hal meg az amúgy sikeres kezelések után”

- mondta az igazgató. Szerinte a kórházaknak ki kell nyílniuk, és a hagyományos orvosláson túl a helyes életmód megtanításával is segíteniük kell a betegeket.

A szalagot átvágták, az ösvényt megáldották Forrás: Origo

A tanösvénynek lesz egy „bonyolultabb” változata is, ahol gyógytornászok és orvosok is elkísérik a lábadozókat, és tanácsokkal látják el útközben. Egy honlapot és egy mobilalkalmazást is készítettek a tanösvényhez, így akarják elérni a fiatalokat. További 7-8 helyen lehet majd tanösvény az országban - mondta el az igazgató.

Az ember, aki ott sem volt

„Jó volna összegyűjteni, mi mindent jelent a szív szó” - írta Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter, aki nem tudott eljönni, de a levelét felolvasták. A szív a népi mondások és a tudományos kutatások főszereplője, és az emberi szervezet csodája - tudtuk meg. Balog kiemelte, hogy a kórházat Szent Ferencről nevezték el, aki az egyik legszeretettebb szent, és akinek a neve hallatán még a reformátusok szeme is bepárásodik.

„Ahhoz, hogy egy orvos helyt tudjon állni, helyén kell hogy legyen a szíve. Az sem gond, ha egyébként nem szívleli az embert, akit megment éppen. Nem mindegy, hogy szívesen vagy tessék-lássék teszi a dolgát. Még ha a családja szívtelenséggel is vádolja, amiért egy idegen fontosabb neki, mint ők. Ott van neki a szíve, ahol a kincse” - írta Balog. A miniszter nem tudja, hogy kinek a szívéből pattant ki a tanösvény gondolata, de örül, hogy az ötlet támogatókra talált.

Minden második ember ebbe hal bele

„Ha bárkivel arról beszélgetünk, hogy mi a fontos az életben, akkor az egészségügyet mindenki megemlíti. Ehhez képest a statisztikák szerint nem sokat törődünk az egészségünkkel” - mondta el Asztalos Andrea, a programot támogató Sanofi kommunikációs igazgatója.

Várható életkorban legalább négy évvel rosszabbul állunk, mint a környező országok.

Így aztán nem meglepő, hogy minden második magyar szív- és érrendszeri betegségben hal meg. Nem élünk helyesen, egészségtelenül táplálkozunk, nem mozgunk eleget, nem figyelünk oda magunkra” - summázta az eseményt Asztalos Andrea.