Ez a folyamat inflációt hozhat

Janet Yellen, az amerikai jegybank (FED) elnöke

Mialatt a FED épp azt fontolgatja, hogy mikor sokkolja a befektetők többségét egy idei kamatemeléssel (jelenleg szeptember vagy december van terítéken), addig a szóban forgó mennyiségi lazítás épp a véghajrára tartogatja erejét.

Természetesen rémhírként jelent meg a minap az az ábra, ami bemutatja, hogy a válság óta eljött az első negyedév az amerikai részvénypiacon, amikor az üzemi eredmények alulmúlják a részvényesek juttatásait. Azonban nem kell feltétlenül kapzsi kapitalistákra asszociálnunk a hír hallatán, és az S&P 500 tagjai sem fogják lehúzni a rolót emiatt - írja legújabb blogbejegyzésében Hozam Vadász.

Az S&P 500 index vállalatainak negyedéves üzemi eredménye 2009 óta először múlja alul a részvényesek juttatásait (saját részvényvásárlás és osztalék) Forrás: S&P Dow Jones Indices, HozamVadász

A részvény visszavásárlások vagyonhatása

Az amerikai mennyiségi lazítást és eszközvásárlási programokat számtalan kritika érte, mondván, hogy terminológiája miatt csak a Wall Street profitál belőle, és a reálgazdaság nem részesül a központi bank éltető forrásából. Itt érdemes egyik oldalról megemlíteni, hogy

az amerikai átlag háztartás megtakarításának mintegy 40 százaléka van részvényekbe elhelyezve, ami leginkább nyugdíj megtakarításokat képez, így hosszabb távon ezek a befektetők is profitálnak a tőzsdék emelkedéséből

- elemzi a helyzetet Hozam Vadász.

De a lényeg most jön: a kinyomtatott dollármilliárdok egy jelentőse része lecsapódott a vállalati szektorban, akik ezt részvény visszavásárlásokon keresztül juttatták el a tulajdonosoknak, így már jóval szélesebb körben tudta ez kifejteni a hatását, hisz a lakossági részvénytulajdonosok (akár direkt módon, akár befektetési alapokon keresztül) is profitálhattak az értékpapírok árfolyamemelkedéséből.

A bevételek alapján rangsorolt 350 legnagyobb amerikai cég vezérigazgatóinak átlagos fizetése tavaly 15,7 millió dollárról 16,3 millió dollárra nőtt az Economic Policy Intézet adatai alapján.

Összességében a nem pénzügyi amerikai vállalatok mintegy ezer milliárd dollárnyi részvényt vásároltak vissza és osztalékot fizettek ki 2014-ben. GDP arányosan ez az eddigi legmagasabb kifizetések között van.

A saját részvény-visszavásárlások tekintetében az amerikai vállalatok TOP15-ös listája (nem pénzügyi ágazat) Forrás: Bloomberg

Miért nem osztalékként?

1. A vezetők valószínűleg tudták, hogy az ekkora mértékű kifizetések (a részvény állomány 6 százalékkal csökkent a válságot követően a BCA felmérése alapján) csak átmenetiek. Részvény visszavásárlási programokat könnyebb visszavonni, mint osztalékot csökkenteni.

2. Az alacsonyabb részvényszám az egy részvényre jutó eredménymutatókat pozitívan befolyásolja, így a menedzsment is jobb színben tűnik fel, és sokkal nagyobb bónuszokat is fel tudnak venni, mint ahogy arról már az Investoron is írtunk. Emellett - miután a készpénz nem termel profitot - az eszközarányos megtérülést is lehetett javítani.

Újra jöhet az infláció?

Azonban úgy tűnik, a vállalatok elkezdték leépíteni készpénzállományukat az utóbbi hónapokban. Miért jó ez a gazdaságnak?

A készpénz egy része ezáltal bekerül a körforgásba, élénkíti a keresleti oldalt, és végső soron inflációt okozhat.

Hozam Vadász szerint ezzel a FED egy rég dédelgetett álma válhat végre valóra.

Megkezdődött a vállalati készpénzállományok leépülése Forrás: Bloomberg, Hozam Vadász

Hosszú távú hatások

Bár érdemes egy másik oldalt is megvizsgálni, tudniillik, általalában elmondható, hogy hosszú tőzsdei árfolyamemelkedések idején, vége felé a cégek sokkal bátrabban vásárolnak saját részvényeket, míg jelentős esések után általában csökkent ezek nagysága. Az elmúlt időszakban rekordot döntenek a saját részvény-visszavásárlások, az S&P 500 vállalatok 85 százaléka él ezzel a lehetőséggel, ami akár intő jel lehet.

Mire jók a saját részvényvásárlások?

Sok esetben a cégek úgy látják, hogy a reálgazdaságban nem tudnak olyan befektetéseket (felvásárlás, terjeszkedés, kutatás/fejlesztés, stb.) eszközölni, ami jó megtérüléssel kecsegtetne. Éppen ezért úgy gondolják, hogy a vállalat saját részvényeinek vásárlása jobb hozamot biztosít, ráadásul így kvázi pénzt juttatnak vissza a részvényeseknek (az osztalékfizetés alternatívájának vagy annak kiegészítésének is szokták nevezni), hisz általában ilyenkor a részvények árfolyama emelkedik, így magasabb profitot tudnak zsebre tenni a befektetők.
Emellett a saját részvény vásárlások miatt csökken a közkézhányad, azaz kevesebb részvény érhető el kereskedési célból az adott vállalat esetén (kvázi az árfolyam is jobban mozoghat). Így ha például a cég profitja nem változik, de a forgalomban lévő részvények száma csökken, akkor az önmagában növeli az úgynevezett EPS eredményt (amihez pedig akár vezetői bónuszokat is köthetnek).