Budapesten is úrrá lett a pánikhangulat

Hétfőn délelőtt öt százalékot is zuhant a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe. A kínai gazdasági növekedés várható lassulása miatt a nyugati tőzsdék is pánikolnak, az alacsony olajár sem tesz jót a részvényárfolyamoknak. 

Legutóbbi záróértéke közelében nyitott, majd meredek zuhanásba kezdett hétfőn a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX. Délelőtt ötszázalékos mínusz közelében állt meg a zuhanás, voltak olyan pillanatok, amikor a mutató 21 ezer pont alá is csökkent. Utoljára idén áprilisban volt ilyen mélyen az index, igaz, akkor épp emelkedett – nagyjából olyan ütemben, mint ahogy most csökken.

A Mol részvényei csaknem hét százalékkal érnek most kevesebbet a szerda esti záróárhoz képest, az OTP papírjainak ára nagyjából öt százalékot zuhant, a Magyar Telekom három, a Richter négy százalék körüli mínuszt szedett össze.

Kína miatt van az egész

A Budapesti Értéktőzsde csütörtökön és pénteken zárva volt, de Európa vezető tőzsdéin ezeken a napokon is rossz volt a hangulat. Az MTI-nek nyilatkozó szakértők szerint ez a pánik érte most el a magyar részvénypiacot is, ráadásul a nyugat-európai börzéken a hét kezdetére még nagyobb lett a baj. A nyugati tőzsdék szenvedését a kínai részvénypiac zuhanása okozza: a távol-keleti ország gazdasági problémái, a növekedési ütem várható lassulása miatt a sanghaji tőzsde indexe, a Hang Seng majdnem kilenc százalékot zuhant a hétfői kereskedésben.

A kínai központi bank a közelmúltban többször is leértékelte a jüant azután, hogy 8,3 százalékkal zuhant a kínai export. A kormány az olcsó jüannal erősítené a kivitelt, mert ha az export tovább csökken, veszélybe kerül az idei évre kitűzött hét százalékos gazdasági növekedés. A leértékelés - és ezzel a gazdaság növekedési ütemével kapcsolatos aggodalmak "hivatalos" beismerése - szinte azonnal csökkenést okozott a világ tőzsdéin, ennek a folyamatnak az eredménye a mostani eladási hullám.

A piacok pánikolnak. A helyzet kezd nagyon hasonlítani az 1990-es évek végén beütő ázsiai pénzügyi válsághoz"

– mondta a Reuters hírügynökségnek Maszai Takako, a tokiói székhelyű Sinszej Bank elemzési vezetője.

Tovább tart a kínai tőzsde csökkenése Forrás: ChinaFotoPress / Getty Images

Mivel a nyugati tőzsdéken rengeteg energiavállalat részvényeivel kereskednek a befektetők, ezekre a cégekre rossz hatással van az is, hogy a nyersolaj ára hat és fél éves mélypontra süllyedt, hordónként 40 dollár alá. A befektetők amiatt aggódnak, hogy az amúgy is hatalmas túlkínálat még nagyobb lesz, ha a lassuló gazdasági teljesítmény miatt Kína még kevesebbet vásárol a jövőben.

Gyengült a rubel, a dollár és a forint

Az orosz fizetőeszköz gyengébb, mint idén bármikor, egy dollár jelenleg nagyjából 71 rubelt (274 forintot) ér a bankközi devizapiacon. Az sem segített az oroszok pénzén, hogy a hétvégén Dmitrij Medvegyev bejelentette, hogy kormányzati intézkedéseket készítenek elő a rubel megerősítésére. A dollár is tovább gyengült az ázsiai kereskedésben, miután a gazdasági fellendüléssel kapcsolatos aggodalmak miatt a befektetők most úgy gondolják, az amerikai alapkamat emelése nem történik meg ősszel – olvasható az Equilor pénzügyi cég hírleveléből.

A változásokból a jen és az euró profitált.

Az euró utoljára januárban volt ilyen erős a dollárhoz képest.

A magyar fizetőeszköz gyengült némileg, augusztus 18-hoz képest már hat forinttal többet, 315 forintot kell fizetni egy euróért a bankközi devizapiacon.

Tőzsdepánik idején az arany ára általában meglódul, nincs ez másként most sem: augusztus 20-án még 1140 dollárnál is kevesebbet kellett fizetni egy uncia nemesfémért, ma már 1160 dollár (318 ezer forint) közelében zajlik a kereskedés.