Harmadik napja értékeli le Kína központi bankja a jüant. Felemás leértékelés ez: Kína gazdaságának irányítása (is) a kommunista párt kezében van, azt, hogy mennyit ér a jüan, az ország központi bankja mondja meg. Természetesen létezik a jüannak valós piaci értéke is, de ha valaki kínai állami vállalatokkal áll üzleti kapcsolatban, kénytelen a központilag megszabott áron "befogadni" a jüant.
Ez a központilag megszabott ár pedig eddig mindig magasabb volt annál, mint amennyit a valóságban, a szabad piacokon ért a kínaiak pénze.
Az utóbbi napokban annyi történt, hogy a központi gazdaságirányítás ökle, a kínai jegybank a piaci árhoz jóval közelebb eső értéken határozta meg a jüan árfolyamát. Először kedden mondtak 1,9 százalékkal alacsonyabb árat az előző napinál, mindenkit meglepve ezzel. Tegnap és ma is folytatódott a leértékelés, a kínai valuta az elmúlt három napban 4,66 százalékkal gyengült a dollárhoz képest - hivatalosan is.
A leértékelésekre azért került sor, mert a kínai gazdaság növekedése lassul, ennek egyik jele, hogy a legfrissebb adat szerint 8,3 százalékkal zuhant a kínai export. A kormány az olcsó jüannal erősítené a kivitelt. Az olcsó jüannak tehát örülhetnek azok, akik Kínából szeretnének vásárolni, akik viszont Kínának adnak el árukat jüanért, már nem ilyen boldogok. A BBC összeszedte, hogy kik járnak a legrosszabbul a jüan leértékelésével.
A kínai cégek elképesztő méretekben terjeszkedtek például az utóbbi években Afrikában. A kontinens legtöbb országának legfőbb kereskedelmi partnere a távol-keleti ország lett. Annyira, hogy egyes államokban a jüan a hivatalos devizarendszer részévé is vált.
2011-ben Nigéria központi bankja elhatározta, hogy devizatartalékaiban a jüan arányát mindig öt és tíz százalék között tartja majd.
Akkoriban ez jó döntésnek tűnt, a kínai gazdaság növekedésének üteme ugyanis az egyik legnagyobb volt a világon. Azt gondolták az ország vezetői, hogy ha nagyobb szerepet adnak a jüannak, az saját valutájukat, a nairát is megóvja a dollárban meghatározott olajárak gyors változásainak negatív hatásaitól.
Elképzelhető, hogy mennyire örül egy ország annak, ha devizatartalékainak egy része hirtelen majdnem öt százalékkal ér kevesebbet.
A kontinens államai közül Kenya függ még erősen a jüantól. Az ország kikötője az egész földrészen a kínai termékek egyik fontos belépési pontja.
A két ország fizetőeszközén a leértékelések óta érezhetően erősödött a nyomás a BBC tudósítója szerint.
Más afrikai országokban, ahol az exportra szánt termékek árazása továbbra is dollárban történik, egyelőre nem érezhető közvetlen hatása a leértékelésnek. Ezekben az államokban később okozhat majd problémákat a jüan értékvesztése: Kína nagy kereskedelmi partner, és a dollárban árazott termékek a gyenge jüan miatt többe kerülnek majd az ottani vevőknek, hosszabb távon keresletcsökkenést eredményezve. Ilyen termékek afrika bányakincsei: a platina, az acél, a szén.
Brazíliában hasonló a helyzet, Kína az ország fő kereskedelmi partnere, a jüan értékvesztésének tehát minden számítás szerint károkat kellene okoznia az ország kereskedelmében - hasonlóan az afrikai példához.
A BBC helyi tudósítója szerint viszont Brazília jelen pillanatban különleges helyzetben van, mivel gazdasága 20 éve a legrosszabb eredményeket produkálja. A brazil reál is sokkal nagyobbat gyengült, mint a jüan. Január óta 23 százalékot, míg a kínai fizetőeszköz csak 3 százalékot.
A brazil exportnak ez jó, nem valószínű tehát, hogy a kereslet ezért csökkenne az ország termékei iránt.
A dél-amerikai állam nagyrészt azért van bajban, mert általában, a kínai vásárlóerő csökkenése nélkül is kisebb a kereslet termékei iránt, illetve, ha van is ilyen kereslet, a nyersanyagok ára nagyot csökkent az utóbbi időben. Mivel Brazília sok nyersanyagot exportál, az áresés megviseli a gazdaságot.
Indiában vegyesebb az összkép: az ország elektronikai ipari üzemei nyersanyagot és félkész termékeket hoznak be Kínából. ezeknek a cégeknek az import a leértékelés miatt kevesebbe kerül majd.
A legtöbb elemző ráadásul azt feltételezi, hogy a vállalatok nem csökkentik majd fogyasztói áraikat, a nyereséget tehát zsebre teszik majd.
A világpiacon viszont India is jelen van hasonló termékekkel, mint Kína: textíliákat, vegyszereket India is ad el. Ezekben az iparágakban már hátrányba kerülhetnek a cégek, a klasszikus devizaháború fogalmainak megfelelően. Mivel ugyanaz a termék Kínából rendelve olcsóbb lesz majd a gyenge jüannak köszönhetően, a vevők átpártolhatnak egyik óriástól a másikhoz.
Az indiai export pedig már így is gyengélkedik, hét hónapja folyamatosan csökken.