Kezdeni kell valamit az egyenlőtlenségekkel

A vaskapu utcai önkormányzati bérházban néhány család önkényesen foglalt lakást. A hivatal kilakoltatásra készül.

Amióta a kapitalista gazdasági modell létezik, nem volt még ilyen mértékű  különbség a jövedelmek között, de a bérkülönbség úgy tűnik, hogy még csak a jéghegy csúcsa.

Nyugat-Európát egyidejűleg sújtja az euró jövőjének teljes bizonytalanná válása és az, hogy vészesen öregszik. Közben mind az Egyesült Államokat, mind Európát teljesen különböző kultúrákból származó, más gazdasági, politikai rendszerekhez szokott emberek milliói árasztják el. Fogy a Nyugat politikai tőkéje és a jóléti intézmények fenntartására fordítható pénz, amivel párhuzamosan radikalizálódik a fővonalbeli politika - az Alapblog ezekkel a problémákkal szembesítette Jared Bernstein professzort. A közgazdász éveken át Joe Biden amerikai alelnök gazdasági főtanácsadójaként dolgozott. Ő viszont kezelhetőnek látja a problémát:

Amerikával az élen a fejlett világ venni fogja e nagy akadályokat is. Persze aztán jönnek majd az újabb kihívások, de azokat is le fogjuk együttesen küzdeni.

USA-EU ellentét

Bár a két kontinens egy gazdasági rendszer alapján működik, az elosztási igazságtalanságokból származó társadalmi egyenlőtlenségek a tengerentúlon szerinte nagyobbak, mint az öreg kontinensen. Bernstein rávilágít, hogy a differencia az európaiak és az amerikaiak hozzáállásbeli különbségéből fakad:

"Az Egyesült Államok társadalma és gazdasága sokkal – jó vagy rossz értelemben – felszabadultabb, kötöttségektől mentesebb. A technológiai fejlődés vívmányai a tudományos, innovációs műhelyekből pillanatok alatt átterjednek a reálgazdaságba. Európa mindig is zártabb volt, polgárait ugyanakkor ezzel a zártságával jobban megvédi a külvilág minden radikális – nemcsak rossz, hanem jó – behatásától is" - mondta. A professzor úgy véli, a jelenség hátterében az áll, hogy

a hátrányba került csoportoknak, kisebbségeknek szinte nullára csökkent az érdekérvényesítő képessége.

Alul eltűnt a kezdeményező erő

"Amerikában gyakorlatilag megszűntek a szakszervezetek és alig akadnak hatékony jogvédő csoportok. Abszurdnak tűnik, de úgy alakult, hogy a vészharangkongatás felülről, a leggazdagabb és legbefolyásosabb amerikaiaktól: Bill Gates-ektől, Warren Buffettektől, George Sorosoktól, sőt az elnöktől, Barack Obamától indul el. Ők kezdeményezik az erről szóló vitákat, és pénzelik azokat a politikusokat, akik szót emelnek az egyenlőtlenségek szűkítése, az igazságosabb jövedelemelosztás érdekében. Mivel alul lévők nincsenek abban a helyzetben, hogy alkudozni tudjanak társadalmi vagy akár bérrel kapcsolatos kérdésekben, ezért alakult ki ilyen paradox helyzet" – fejti ki professzor.

New York - az Egyesült Államok pénzügyi központja - felülről Forrás: Getty Images/iStockphoto/@ Mihai Andritoiu, 2015/Mihai Andritoiu

Jól teljesít a gazdaság, bérrendezés nincs

Az utóbbi hat évben az amerikai gazdaság ereje tulajdonképpen megduplázódott, félelmetes mértékben nőtt a termelékenység. Korábban a gazdaság teljesítőképességének ugrásait lekövették a bérek, amelyek nagyjából ugyanannyit emelkedtek, mint a produktivitás szintje. Ez a kettő azonban most abszolút aszinkronba került egymással - figyelmeztet a szakember.

Óriási kockázat a haszonért

A Concorde Alapkezelő blogja felvette a professzornak, hogy az amerikai gazdaság felvirágzása mögött épp a szabadabb gazdasági rendszer áll, amelynek „természetes” velejárója, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek nagyobbak, mint Európában. "Az utóbbi években a produktivitás növekedése, az európainál jobb amerikai gazdasági teljesítmény a teljesen szabadon zajló technológiai forradalomhoz kötődik. Azok gazdagodtak meg kiugróan, akiknek volt bátorságuk mindent egy lapra feltenni. Ezek az emberek a szokásosnál nagyobbat kockáztattak, amikor kézzelfogható profitkilátások nélkül fektettek be ismeretlen technológiai cégekbe" - fogalmaz az interjú készítője, Zentai Péter.

Válaszában a professzor kifejtette, hogy szerinte történelmileg mindig is rugalmasabb volt Amerika, a tőke- és egyéb jövedelmek elosztásából fakadó társadalmi különbségek viszont nem voltak a mostanihoz hasonló szinten, ami veszélyessé teszi a helyzetet mindenütt a nyugati világban.

A termelékenység tendenciaszerűen kezd gyengülni, az utóbbi egy-másfél évben fékeződik a gazdasági bővülés."

- fogalmazott Jared Bernstein professzor.

Szerinte a munkaerőpiac már nem erősödik az USA-ban, Európában pedig folyamatosan stagnál minden. A két kontinens növekedési kilátásait egyaránt lefelé vagyunk kénytelenek korrigálni a következő néhány évre – ad hangot aggályainak a szakember.

New York alulról Forrás: AFP/Jewel Samad

Bernstein megítélése szerint a kilátások negatívabbá válásához nem járul hozzá a Fed, de a szeptemberi kamatemelés eltolódik decemberre, amivel a központi bank is belátja, hogy az USA gazdasága a korábbi várakozásokhoz képest gyengébben teljesít. Ezzel a piacok is kénytelenek lesznek hamarosan számolni, így a tőkepiacokon is ereszkedni kezdenek majd az árfolyamok.

A Donald Trump-rejtély

A professzor az interjúban beszélt a közelgő amerikai elnökválasztásról is. A közvéleménykutatások azt mutatják, hogy az elnökaspiránsok között a tengerentúlon jelenleg egy szabadszájú, az amerikai demokrácia és a politikai korrektség alapjait megkérdőjelező kampánnyal induló jelölt a legnépszerűbb a választók szemében. A Fehér Házba bejáratos professzor viszont kizártnak tarja, hogy a republikánusok csodafegyvere nyerjen.

Amerika Donald Trumppal randevúzik, jár és bújik ágyba, de a végén Hillaryt Clintont veszi feleségül, míg Európa Berlusconikkal randevúzik, velük bújik ágyba, és aztán Berlusconikkal köt házasságot."

- mondta