Történelmi mélypontra süllyedt a nyersolaj hordónkénti ára. A fekete arany árfolyama a hétfői kereskedés során 40 dollár alá bukott. Az olajárat több tényező is nyomja lefelé; egyrészt apad a vészesen lassuló kínai gazdaság nyersolaj igénye, másrészt irdatlan mennyiségben eresztik a fekete aranyat a világpiacra. Az Egyesült Államok két újabb olajfúrótornyot állított működésbe múlt héten – közölte a CNBC.
A magyar autóvezetők mellett India is egyik haszonélvezője Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok vetekedésének. A feltörekvő ázsiai ország így kedvező áron tudja jelentős energiaigényét kielégíteni.
Szaúd-Arábia és középtávon Oroszország is nyertesei lehetnek a jelenlegi helyzetnek"
– mondja John Sfakianakis, az Ashmore Csoport közel-keleti regionális igazgatója.
A királyság az amerikaiakhoz hasonlóan tetemes mennyiségben pumpálja a nyersolajat a piacra. A tervezett áremelést is elhalasztotta, hogy minél nagyobb részesedét tudjon megkaparintani az amerikai palaolajjal szemben az USA-ban.
Nem aggódik a szaúdiak teherbírása miatt a szakértő, hiszen mind az energiaforrásaik, mind a külföldi tőkebefektetéseik révén jelentős tartalékokkal rendelkeznek. Bár az ország az alacsony olajárak miatt idén elégette tartalékainak 10 százalékát, viszont a külföldi érdekeltségeinek nettó értéke eléri a 664 milliárd dollárt, ami metszi a gazdaság 90 százalékát, az adósságállománya emellett elenyésző. Oroszország szintén nagy mennyiségű energiahordozói miatt tudhatja magát biztonságban.
Sfakianakis kizártnak tartja, hogy az olajár mélyrepülése nem ismer határokat. Meggyőződése, hogy egy 20 dolláros olajárfolyamnál az OPEC országok egyből beavatkoznának.
Jövő évtől már 60 dolláros hordónkénti árat prognosztizál a regionális igazgató a fekete aranynak.
Mark Mobius, a Templeton Emerging Markets Group igazgatóságának tagja ugyancsak figyelmeztetett arra, hogy a tavaly óta tartó olajáresés a végjáték fázisába lépett, az alacsony árak miatt egyre több tervezett beruházás és projekt áll le, ami hosszú távon tarthatatlan.
A világ legnagyobb olajipari cégei eddig összesen 200 milliárd dollárt tartottak vissza.
A jelentős költségcsökkentések egyik határozott célja, hogy megvédjék a részvényesek számára kifizetendő osztalék nagyságát. A lassan egy éve tartó nyersolajár mélyrepülés eddig összesen 46 tervezett olaj-és gáz projektet elindítását torpedózta meg. Olyan nagy cégek is áldozatául estek a pénzcsapok elzárásának, mint brit BP, az amerikai Chevron vagy a brit-holland mamut, a Royal Dutch Shell.