Magyarországon a vállalkozások hatvan százaléka családi vállalkozás, így nem meglepő, hogy rengeteg cégnév tartalmaz családnevet. A
Céginfo adatbázisa szerint több mint 400 olyan kft működik Magyarországon, amelyeknek a nevében benne van a Tóth vezetéknév, a Kovács pedig 370-ben szerepel.
A leggyakoribb magyar vezetéknevek a leggyakoribb cégnevek is, és bár ezekkel nehéz lehet kitűnni, kifejezetten szerencsés, ha a vezetéknév és a cég tevékenysége összeforr, főleg egy többgenerációs családi vállalkozás esetén. Több olyan világhírű márkanév van, amely családnévből ered, például a Colgate, a Gillette vagy a Zsolnay porcelán, hogy egy magyar példát is említsünk.
Az alumíniumtermékek gyártásával foglalkozó ceglédi Ecseri Kft. anno Ecseri Alumínium Öntöde Kft. néven indult, hogy a családnév és a vállalkozás tevékenysége is szerepeljen a vállalat nevében. „Amikor bővült a portfólió, elhagytuk az alumínium öntöde kifejezést, és azóta csak Ecseri Kft. néven működünk. Persze van, aki ecseri öntödének nevez minket, és Ecseren működik egy öntöde, ami néha okoz kavarodást” – mondta az Ecseri Kft. egyik képviselője. Ennek ellenére sosem gondolkodtak névváltáson, hiszen már 16 éve vannak a piacon, és a célközönségük jól ismeri őket.
Aki a fenti névegyezési problémákat mindenképp szeretné elkerülni, olyan nevet választ, amely egyedi és utal a cég profiljára. Így tettek az egészségügyi piackutatással foglalkozó Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. alapítói is. Dr. Szabó András ügyvezető akkor találta ki a nevet, amikor még harmadéves orvostanhallgató volt. „A szinapszis az idegsejtek közötti kapcsolatot jelenti, vagyis utal az egészségügyi tevékenységünkre és a célközönségünk is érti. Emellett fontos volt, hogy megkülönböztessük magunkat, ezért választottunk egy latin, orvosi szakszót, amelyet más cég nem használt Magyarországon” – mondta Dr. Szabó András. Az ügyvezető szerint a szektor is meghatározó szempont a névválasztásnál. „
Valahol működik a kreatív és vidám név, de az egészségügyben, ahol a betegségről és gyógyulásról van szó, nincs helye a viccelődésnek.
A mi célközönségünk konkrétumokat és valid, alátámasztott információkat keres, ezért fontos, hogy a név megbízhatóságot sugalljon” – tette hozzá.
Akkor lássuk, hogy hol van helye a viccelődésnek. A vendéglátásban úgy tűnik, hogy egyre lazábbra veszik a figurát a vállalkozók. Gondoljunk csak a névválasztás miatt országosan ismert Anyám pitája nevű gyrosozóra vagy a Balatonalmádiban található Stan és Panzió nevű panzióra. Ezekre a helyekre már csak a különleges név miatt is szívesen látogatnak el az emberek. A szenzációhajhász névválasztás netovábbját a 2015 márciusban nyílt budapesti kolbászozó, a Faszaládé valósította meg. Sajben Csaba tulajdonos osztotta meg velünk a névválasztás történetét.
„Abszolút véletlen volt. Görcsösen gondolkodtunk, hogy mi legyen a hely neve, de a Faszaládét csak poénnak dobtuk be.
Azonnal el is vetettük, de utána mindig ezzel viccelődtünk egymás között. Mivel nem tudtuk elengedni, végül emellett döntöttünk” – mondta Sajben az Üzletrésznek. Több ember véleményét kikérték, akik közül a legtöbben nem javasolták a polgárpukkasztó nevet. Viszont azóta sem bánták meg, hogy bevállalósak voltak. „Eleve a fiatalabb generációt céloztuk meg, mert a termék sem a hagyományos típusú kolbász. Szenzációs választás volt, mert sok fiatal már azért eljön, hogy betaggelje a Facebookon, hogy nálunk járt, de idősek is szívesen jönnek” – fejezi be a történetet a kolbászozó alapítója.
Arról is beszélni kell, hogy egyre több magyar kisvállalat tör a nemzetközi piacra, és a névválasztásánál az sem mindegy, hogy vannak-e ilyen tervek. Ha magyar nyelvű nevet választunk, győződjünk meg, hogy a szónak nincs semmilyen más nyelven obszcén jelentése. Előfordul, hogy egy jól menő vállalat rosszul jár ilyen figyelmetlenségek miatt: amikor külföldi piacra lép, a szerencsétlen névvel szerez világhírt. Angol neveknél pedig azt érdemes ellenőrizni, hogy van-e már a piacon hasonló profilú vállalat ugyanezzel a névvel. Ha igen, akkor jobb, ha kitalálunk valami mást.
Rengeteg szempont játszik tehát szerepet a névválasztásban: a tevékenységi kör, a szektor és a célközönség is mind nagyon fontos. Az azonban alapszabály, hogy jól érhető és megjegyezhető nevet adjunk a vállalkozásunknak vagy a termékünknek. A nehezen kimondható és betűzhető név átok lehet, például amikor ÁFA-s számlát kérünk valahol, nem beszélve arról, hogy a vevők is nehezen jegyzik meg. Amikor kiválasztottunk néhány esélyest, tartsunk kisebb közvéleménykutatást az ismerőseink körében. A külső szem nagy segítség, főleg ha már teljesen rágörcsöltünk a névválasztásra.