Függetlenül attól, hogy szeretjük vagy sem Schobert Norbit, tény, hogy brandet épített a nevéből. Természetesen senkit sem a celebségre és az országos hírnévre szeretnénk buzdítani, de ha a vállalkozót megbízható és jó szakembernek tartják, azzal a cége iránt is nő a bizalom. Ettől keresett lesz a termék is, a lánc további szemeit pedig már jól ismerjük.
Ha mint alkalmazott jelenik meg a munkaerőpiacon, akkor is fontos a személyes márkaépítés. Szólás T. Miklós personalbranding-szakértő, a Vilma – Virtual Marketing vezető tanácsadója szerint mivel
a márka a munkavállaló egyik legnagyobb értéke, karrierépítés szempontjából is nagy előnyt jelent.
"A márka kialakulása magától indul, de annak tudatos építésére minden esetben szükség van” – hangsúlyozta a szakértő.
Három összetevőből épül fel a márka. A tényleges munka és amellett, hogy milyen képet mutat az ember saját magáról, a harmadik pillér az, amit a közönség gondol a márkáról – ezt pedig az első két tényező alakítja ki az emberek fejében. Szólás T. Miklós kiemelte, hogy a személyesmárka-építés már nem egészen úgy működik, mint mondjuk 10 éve, mert negyedikként tulajdonképpen megjelent a véleményalkotás, a legkézzelfoghatóbb módon a márka közösségi médiajelenlétében.
Egy hét lépcsős márkaépítési modellt javasol Frank Benedek karriercoach: kezdjük bázisépítéssel, hozzunk létre honlapot, és hozzunk létre Facebook- és LinkedInprofilt. Természetesen a regisztráció nem elég, az aktivitás hozza meg az eredményt. Gondoljuk végig, hogy miben vagyunk erősek és egyediek, mert ezt érdemes kidomborítani.
Legyünk szakértői a területünknek, osszuk meg másokkal a tudásunkat, és találjunk rá a saját stílusunkra, ami csak ránk jellemző. A márkánk sajátja.
A szakember azt tanácsolja, hogy legyenek világosak a célkitűzéseink, hogy milyen értékek mentén mit szeretnénk elérni. Amint fejben összeraktuk a márkánkat, elkezdhetjük kommunikálni a külvilág felé is, például posztok formájában. Erről a témáról korábban itt írtunk.
Egyre gyakrabban adódnak olyan nyilvános szereplési lehetőségek, amelyeket személyes márkánk építésére fordíthatunk. A megjelenésre, az előadás hangvételére és stílusára nincs tuti bevált recept, mivel ez mind a rendezvény jellegétől és a közönség összetételétől függ. Ezekhez kell alkalmazkodnunk. Szólás T. szerint érdemes minél előbb utánajárni, hogy milyen eszközök állnak majd a rendelkezésünkre, van-e a teremben projektor, amit ki tudunk majd használni, mert eszerint építjük majd fel az előadást.
Elérkeztünk a legfontosabb kérdéshez: a pódiumon állva, a ránk szegeződő szempárok és reflektorok kereszttüzében hogyan nyűgözzük le a közönséget? „A legfontosabb, hogy ne saját magunkra koncentráljunk, hanem vegyük fel a közönséggel a kapcsolatot. Rájuk figyeljük, mi az, ami fáj nekik.
Tudatosítsuk bennük, hogy mi ismerjük ezt a problémát, tökéletesen megértjük, és erre egyébként a mi termékünk vagy szakértelmünk lehet a megoldás."