Nem nőtt az idegenellenesség a kormányzati kampány miatt

A vallásosok és a nyugat-magyarországiak a legnyitottabbak a menekültekkel kapcsolatban, a dél-alföldiek és a Jobbik-szavazók a legkevésbé. A Tárki adatai szerint nem nőtt az idegenellenesség a kormányzati kampány óta.

2015 júliusában a felnőtt lakosság 39 százaléka gondolta úgy, hogy minden menedékkérőt ki kell utasítani az országból – derült ki a Tárki felméréséből. A megkérdezettek 5 százaléka véli úgy, hogy minden menedékkérőt be kell fogadni, a többség a megkérdezettek 56 százaléka pedig mérlegelne a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdésében.

Nem nőtt az idegenellenesség

A Tárki a ’90-es évek óta méri az idegenellenesség mértékét, ez alapján a kezdeti gyors növekedés (1992–1995) után előbb ingadozott (1996–1998, 1999–2001), majd 2002 és 2011 között kisebb ingadozások mellett (24–34 százalék között) meglehetősen stabil volt. A

z idegenellenesek aránya az utóbbi pár évben 2012-ben nőtt a legtöbbet,

2015-ben pedig rekordmagasságot ért el: ekkor a válaszadók 46 százaléka mondta azt, hogy senkit nem kéne beengedni, míg a mérlegelők aránya 45 százalék volt.

Az idegenellenesség alakulása a Tárki felmérései alapján

Forrás: Tárki

Nem szeretjük a pirézeket

Az idén júliusi adat nagyjából megegyezik a 2014-es szinttel, alacsonyabb viszont az év elejénél.

Látszólag tehát a nemzeti konzultáció és az azt kísérő plakátkampány kevés hatással volt az idegenellenességre.

Igaz, eközben megnőtt a mérlegelők, és majdnem felére csökkent az idegenbarátok aránya.

A korábbi évekhez képest a mérlegelők körében alacsonyabb a potenciális menedékkérők befogadását elutasítók aránya, de azért az arabokat a mérlegelők háromnegyede most is elutasítaná. A kitalált pirézek ismét szerepeltek a felmérésben, őket a mérlegelők 53 százaléka küldené vissza hazájukba.

Szolidárisabbak a templomba járók

A felmérés szerint az idegenellenesség azok körében magasabb, akik gyakrabban szembesülnek a menekültproblémával, például a dél-alföldi régióban élők. Szintén

magasabb az idegenellenesség a szegényebb rétegek, valamint a Jobbik-szavazók körében,

a jobbikosok 54 százaléka senkinek sem adna menedéket.

A menekültek befogadására Nyugat-Magyarországon nyitottak a legtöbben, itt az emberek 18 százaléka hajlandó mindenkinek menedékjogot adni. Az arány szintén magas a felsőfokú végzettségűek (13 százalék), a jobbmódúak és a hetente templomba járó emberek között (17 százalék). Szintén szolidárisabbak a menekültekkel azok, akik maguk is külföldre készülnek munkát vállalni, vagy tartósan kiköltözni (12, illetve 17 százalék).