2015 II. negyedévében az előző év azonos időszakához képest a GDP volumene 2,7 százalékkal nőtt. Az első becslésben közölt II. negyedévi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott, tájékoztat közleményében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Ami a termelési oldalt illeti, az ipar hozzáadott értéke 6,1, ezen belül a feldolgozóiparé 7,0 százalékkal nagyobb lett az előző év azonos időszakához mérten.
A feldolgozóiparon belül a járműgyártás, illetve a hozzá kapcsolódó beszállító ágazatok teljesítménye nőtt jelentősen.
Az építőipar teljesítménye 6,5 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületek és az egyéb építmények építése egyaránt bővült.
A mezőgazdaság teljesítménye 17 százalékkal csökkent.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,4 százalékkal bővült. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 5,0 százalékkal emelkedett, ezen belül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás növekedett nagyobb mértékben. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 3,5 százalékkal nőtt. Az információtechnológiai szolgáltatások bővülése következtében az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 3,8 százalékkal növekedett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 4,8 százalékkal bővült, ezen belül az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység növekedése jelentős.
A szolgáltató ágak közül a pénzügyi, biztosítási tevékenység hozzáadott értéke 0,4 százalékkal mérséklődött, mivel mind a háztartások, mind a nem pénzügyi vállalatok hitelállománya csökkent.
A háztartások hitelállományának csökkenését a devizahitelek forintosításának folyamata magyarázza.
A biztosítóknál mind az élet, mind a nem élet üzletágban nőttek a biztosítástechnikai tartalékok, ez a biztosítási tevékenység kibocsátását, illetve bruttó hozzáadott értékét is csökkenti. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 0,3 százalékkal mérséklődött.
A bruttó hazai termék 2015. II. negyedévi, 2,7 százalékos bővüléséhez az ipar 1,4, az építőipar 0,2, a szolgáltatások 1,3 százalékponttal járultak hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ág hozzájárulása volt a legjelentősebb.
A mezőgazdaság 0,6 százalékponttal csökkentette a GDP változását.
Ami a felhasználási oldalt illeti, a háztartások tényleges fogyasztása 2,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 3,0 százalékkal bővült. A háztartások fogyasztási kiadásán belül a nagy súlyú kiadási csoportok közül az élelmiszerek, a közlekedés, a szabadidő és kultúra, a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás, illetve a lakásszolgáltatások esetében emelkedett a volumen.
Az élvezeti cikkek (szeszes ital, dohányáruk) körében csökkenést mért a KSH.
A külföldiek magyarországi fogyasztása továbbra is nagyobb arányban nőtt, mint a magyarok külföldi fogyasztása.
A kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene 1,6 százalékkal nőtt, a közösségi fogyasztásé 0,9 százalékkal csökkent. A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 2,1 százalékkal bővült.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 687 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export 7,5, az import 6,5 százalékkal emelkedett. Az áruforgalomban a kivitel 6,8, a behozatal 6,4 százalékkal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 10,7 százalékkal, importja 6,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A bruttó hazai termék 2015. II. negyedévi, 2,7 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 1,5 százalékponttal járult hozzá, a bruttó felhalmozás viszont 0,2 százalékponttal visszafogta. A külkereskedelmi forgalom 1,4 százalékponttal erősítette a GDP növekedését.
2015 II. negyedévében az előző negyedévhez képest a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint
a gazdaság teljesítménye 0,5 százalékkal nőtt.
(Az előző negyedévivel történő összehasonlítás mindig a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján történik.)
A termelési oldalon a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 0,6, az iparé 1,2, az építőiparé 0,2 százalékkal emelkedett, a mezőgazdaságé 0,2 százalékkal csökkent.
A felhasználási oldalon a végső fogyasztás részei közül a háztartások fogyasztási kiadása 0,6, a kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,4, a közösségi fogyasztás 1,4 százalékkal bővült. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2,3 százalékkal emelkedett. Az export 1,0, az import 3,2 százalékkal nőtt.