Alacsony kamatok mellett is szükség van szigorra

Hungarian banknotes and coins, the Hungarian Forints are seen in Budapest on December 29, 2011. AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK

A kelet-közép-európai régióban tartósan alacsony kamatokra kell berendezkedniük a központi bankoknak, ehhez kell igazítani a monetáris és makroprudenciális politikájukat - ebben egyetértés alakult ki szerdán a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Közgazdasági Társaság által rendezett budapesti konferenciára meghívott jegybanki vezetők között. A magyar bankszakma képviselői szerint a monetáris politika önmagában nem képes felpörgetni a hitelezést.

Marek Belka, a lengyel nemzeti bank elnöke a konferencián emlékeztetett arra: tavaly magas GDP-növekedés volt Lengyelországban, Magyarországon, Csehországban és Litvániában is, amihez nagyban hozzájárult, hogy a négy ország pénzpiacait alacsony kamatok jellemzik. Emiatt a hiteleket alacsony költségek mellett vehetik fel a vállalatok, és a háztartások is többet fogyaszthatnak - tette hozzá. Úgy vélte, ezek

az alacsony kamatok hosszabb távon is fennmaradnak a négy országban.

Hiába az alacsony kamatok, akadozik a hitelezés

Marek Belka kiemelte: a kamatok csökkenése azonban kevés volt ahhoz, hogy felfusson a hitelezés a régióban. Az is lehetséges, hogy a hitelezés alacsony szintje a szerény kereslet, és nem a kínálat miatt alakult ki. Korábban azt gondolták a szakemberek, hogy a cégek az alacsony kamatkörnyezetben sok hitelt vesznek fel, ez azonban nem valósult meg. Az alacsony kamatok a piaci szereplőket arra ösztönzik, hogy pénzügyileg kedvezőbb lehetőségeket keressenek a befektetésekre, a megtakarításaikra, például növeljék az ingatlanvásárlásaikat, hiszen nulla százalék körül vannak a betéti kamatok.

Marek Belka, a lengyel jegybank elnöke Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A lengyel jegybank elnöke kiemelte: a háztartások például ingatlanba fektethetik megtakarításaikat, ami jelentős, ellenőrizhetetlen ingatlanár-emelkedést eredményezhet, ha ezt hitelből finanszíroznák, akkor újból adósságcsapdába eshetnének.

Javuló török kondíciók

Erdem Basci, a török jegybank elnöke elmondta: Törökországban a válság kezdete előtt 25 százalék körül álltak a kamatok, de a válság ideje alatt is mérsékelni tudták a kamatokat úgy, hogy most 2 százalék körül van az átlagos kamatszint. A bankrendszer feltételrendszerét szigorították, például a korábbinál szigorúbb szabályokat vezettek be a céltartalékolásban - mondta.

Az ország jelentősen tudta csökkenteni a folyó fizetési mérleg hiányát is, a korábbi 80 milliárd dolláros deficitet 40 milliárd dollár körüli szintre vitte le Törökország - mondta a török jegybank elnöke.

Románia is halogatja az eurócsatlakozást

Bogdan Olteanu, a Román Nemzeti Bank alelnöke kifejtette: Románia nehéz, de sikeres fiskális konszolidációs folyamaton ment keresztül, és ennek köszönhetően eljutott a makrogazdasági stabilitás állapotába. Szólt arról is, hogy a román eurócsatlakozás korábbi céldátuma 2019 volt, de ma ez nem tűnik realitásnak, ugyanakkor van egy társadalmi konszenzus a csatlakozás szükségességéről. Az euró bevezetéséhez szükséges politikai egyetértés megvan, de az intézményeknek szisztematikus erőfeszítéseket kell tenniük. Kiemelte: világossá kell tenni, hogy az eurócsatlakozás nem odázza el a strukturális reformok meghozatalának szükségességét.

A román bankrendszerről elmondta: a válság előtti időszakhoz képest jelenleg a bankoknak tisztább a mérlegük, nagyobb a hajlandóságuk a hitelezésre, jobban informáltak az ügyfelek, valamint erőteljesebben védik a fogyasztókat.

Az osztrákok hiányolják a kiszámíthatóságot

Andreas Ittner, az osztrák nemzeti bank alelnöke az osztrák bankok régióban betöltött szerepéről úgy vélte: a válság rámutatott arra, mennyire heterogén ez a régió; az osztrák bankok régiós profitja különbözőképpen alakult az egyes országokban és az egyes időszakokban a krízis alatt. Kiemelte: a nyereségesség csökkenése nem írható kizárólag a gazdasági visszaesés számlájára, hanem azzal is magyarázható, hogy

bizonyos országokban unortodox megoldásokat vezettek be, és emellett bizonyos politikai feszültségek is kialakultak.

Andreas Ittner kiemelte: az osztrák felügyeleti szerv 2012-ben egy iránymutatással üzleti modelljeik fenntarthatóságának javítására ösztönözte a bankokat, és a devizahitelezéssel kapcsolatban is figyelmeztettek. Utóbbiról kifejtette: már 2001-ben felhívták a figyelmet arra, hogy komolyabban kell venni a kockázatokat az új hitelkihelyezéseknél.

Az osztrák jegybank alelnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy a közép-kelet-európai régióban a felügyeleti szerveknek, szabályozóknak törekedniük kell a biztonságra, a bankoknak és a reálgazdaságnak is olyan környezetet kell kialakítania, hogy méltányos módon hozhassák meg döntéseiket a pénzintézetek és a cégek is.

Matolcsy: A bankok jövője a hitelezésről szól

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a jegybankok számára hagyományosabb szerepet kell elképzelni, a válság által kikényszerített, bizonyos unortodox módszerek megőrzésével, a fő banki szereplőknek azonban a kereskedelmi bankoknak kell lenniük. Matolcsy György hangsúlyozta: a kereskedelmi bankoknak aktív szerepet kell betölteniük, hitelezniük kell és a beruházási projekteket finanszírozniuk.

Matolcsy György MNB-elnök előadást tart A bankrendszer jövője a közép- és kelet-európai régióban című konferencián Budapesten Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Nem csak a bankokon múlik a hitelezés

Patai Mihály, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója szerint

tisztán a monetáris politikai eszközök nem elégségesek arra, hogy több hitelt kapjon a gazdaság,

ehhez más gazdaságpolitikai eszközökre is szükség van - írja a Portfolio.hu tudósítása. A bankár elmondása szerint Törökországban, Lengyelországban és Szlovákiában kíséri csak komoly hitelnövekedés a gazdasági növekedést. Azokban az országokban tudott érdemben bővülni a hitelezés, ahol profitábilisan működött a bankszektor. Magyarországon az átlagnál sokkal nagyobbak voltak a bankrendszer veszteségei és magas a rossz portfólió aránya.

Számos országban akadozik a hitelezés, és

Magyarországon is hitel nélküli növekedést hozott az elmúlt néhány év.

Azokban a vállalati szektorokban, amelyekben a bankrendszer korábban nagyon aktív volt, az elmúlt négy évben nem volt növekedés.

A Portfolio helyszíni tudósításából az is kiderült, hogy Bencsik László, az OTP vezérigazgató-helyettese véleménye szerint a hitelezés általában szorosan együttmozog a GDP-vel. A következő években leginkább a lakáshitelezés teljesíthet felül előrejelzéseik szerint, a bankszektor pedig várhatóan csak 2020 körül éri el a tartósan 10 százalék feletti tőkearányos megtérülést.