A kínai kormány eddig 236 milliárd dollárt (az éves magyar GDP közel kétszerese) költött arra, hogy ráncba szedje a részvénypiacát, amióta június közepe óta megindult a tőzsdei lejtmenet – írja a Bloomberg. A Goldman Sachs befektetési ház legfrissebb jelentése szerint a probléma megoldására ráállított
kínai hatóság csak augusztusban mintegy 600 milliárd jüant, vagyis 94 milliárd dollárt fordított az ügyre.
A piacok megnyugtatására és az esés megakadályozására elköltött teljes összeg eléri a szabadon kereskedett kínai részvények értékének 9,2 százalékát. A befektetők most azon aggódnak, mi fog történni, amikor majd a kínai kormány kiáll a piacok mögül.
A kínai tőzsde egyik vezető indexe, a Shanghai Composite Index 41 százalékot esett júniusi csúcsához képest, amivel 5 ezer milliárd dollár (a magyar GDP 38-szorosa!) tűnt el a piacról. Hogy megállítsák a bukást,
a kínai vezetés 400 milliárd dollárt adott az állami ügynökségnek, hogy részvényeket vásároljon,
a legnagyobb részvényeseknek megtiltotta a részvényeladást, és az állami vállalatokat is felszólította a vásárlásra. Mindezen folyamatok - megspékelve a jüan augusztusi leértékelésével - felkavarták a globális piacokat, jelentős árfolyamkilengéseket okozva a tőzsdéken.
A befektetők láthatóan aggódnak amiatt, hogy Kína erőből próbálja megoldani a piaci gondokat, ennek hatása kedden is érezhető volt a tőzsdén, Tokióban erős mínuszban zártak a vezető indexek.
A kínai kormány azt ígérte, hogy eltörli az osztalékadót a részvényeiket több mint egy évig tartó befektetők esetében. Ezt megelőzően a spekuláció letörésének céljából
szigorították a határidős részvényindexügyletek és a nyitott napon belüli pozíciókra vonatkozó feltételeket.
A befektetők a kedvezőtlen augusztusi külkereskedelmi adatokból is pozitívumot olvastak ki, mondván, növekszik a nyomás a kormányra, hogy tegyen további intézkedéseket a gazdasági növekedés megtámogatására.