Janet Yellen jegybankelnök többször is belengette, hogy a szeptemberben emelni szeretne, bár a Fed vezetőjével szoros együttműködésben dolgozó szakemberek szerint minden érvet meghallgat és figyelembe vesz a döntése meghozatalakor. A monetáris tanácsban jelenleg 50-50 százalékban oszlik meg az emelést támogatók és ellenzők aránya, így senki sem mer egyik vagy másik irányba teljes biztonsággal voksolni.
A Fed két feltétel teljesüléséhez kötötte a szeptemberi emelést. Az egyik a két százalékos inflációs ráta, amit még nem ért el az amerikai gazdaság. A másik az 5 százalékot elérő munkanélküliségi ráta, bár ezt eleve folyamatosan csökkentette az amerikai jegybank. Az állástalanok aránya jelenleg 5,1 százalékon toporog a tengerentúlon.
Ha csak a gazdasági mutatókat vizsgáljuk, akkor is vegyes kép tárul elénk, az viszont biztos, hogy
az amerikai gazdaság évek óta sokkal jobban teljesít, mint Európa, sokkal gyorsabban talpra állt a 2008-2009-es válságból, de a kívánt állapotot még így sem sikerült elérni.
Ráadásul számos olyan tényező van, ami kívül esik a Fed hatáskörén, és nem egyedüli szereplőként kell megbírkóznia azokkal, sőt akár azt is mondhatjuk, hogy eszköztárának szinte minden elemét felhasználta már az amerikai jegybank a gazdaság megtámogatásához.
De mivel nem ennyire fekete-fehér a helyzet, ezért a bizonytalanság továbbra is ott lebeg a piacok feje fölött. Ez ölt testet a Fed-kamat alakulásával kapcsolatos határidős árazásokban is, tudniillik továbbra is csak 30 százalékos valószínűséget adnak a csütörtöki kamatemelésnek. A kínai gazdaság befulladásától való félelem egy újabb tényező, ami megkeverheti a kártyákat.
A Fed szeptember 16-17. között tartja a kamatdöntő ülést, azaz magyar idő szerint csütörtök este 8 órakor kiderül, hogy mire jutott az amerikai jegybank. Utána este fél 9-től Yellen tart sajtótájékoztatót.
Az elmúlt hetekben számos jegybankár tett különféle nyilatkozatot, de még egy gyakorlott közgazdász, mint Diane Swonk a Mesirow Financial-től is vakarja a fejét, vajon lesz-e emelés vagy sem. Swonk ennek ellenére a kamatemelés elhalasztása mellett teszi le a voksot.
Többet veszíthet az amerikai gazdaság egy elhamarkodott kamatemelésen, mint amennyit nyerhet.”
A szakember szerint azért is lenne ésszerű pár hónapot várni, mert így kiderül, hogy egy egyszeri megingás történt a kínai piacon, vagy egy vihar előszelét éreztük meg.
Ha mégis meghúzza Janet Yellen a ravaszt, akkor sem várnak az elemzők 25 bázispontnál nagyobb emelést. Stanley Fischer jegybank-alelnök egyik nyilatkozatában
szerény mértékű, 0,25 százalékpontos emelésre tett javaslatot, mellyel 0,25-0,50 százalék közé kerülne az irányadó ráta.
A piac egy részét az aggasztja, hogy a jelzálog- és az autóhitelek, illetve egyéb üzleti célú hitelek törlesztői felfelé kúsznak majd az emelés esetén, ami a gazdaságra is negatív hatással lehet.
Sarkadi-Szabó Kornél, a SharkVision.hu blog szerzője is úgy látja, hogy számos gazdasági mutató jól teljesít, bár a mutatók sok esetben csak viszonylagos képet mutatnak, és egy picit csalnak is. Összességében egy sor mutatóban javulás van, de a remélt pályát nem érte el az amerikai gazdaság.
A szakértő felveti a kérdést: vajon akkor kell-e a Fednek lépni, mikor elérte a célokat, vagy már előtte el kell kezdeni szigorítani. Hiszen olyan környezet úgysem lesz, hogy minden stimmelni fog. Ezek nem hajszálpontos folyamatok, nem lehet precízen belőni a mértékét és időzítését a folyamatoknak és akcióknak. Így sokan amellett vannak, hogy már korábban el kell kezdeni a Fednek kamatot emelni, minthogy elérné a kitűzött értékeket.
Másrészt, az is fő kérdés, hogy mennyiben segít a jegybank politikája a gazdaságon, mennyiben múlik rajta a gazdaság kilátása.
Egy idő után a túl laza monetáris politika kockázatai meghaladhatják annak előnyeit.
A kockázatokat pedig a politikusok – és a gazdaságpolitika szereplői is – addig hajlamosak figyelmen kívül hagyni, amíg azok nem realizálódnak. A kamatemelés a bizonytalanságot is megszüntethetné, ami a szigorítás immár túl hosszúra nyúló halogatását illeti.
A piaci szereplők egy része már úgy van vele, mint a műtétre sokat váró beteg: most már mindegy, csak legyünk rajta túl!"
- zárja gondolatait Sarkadi-Szabó Kornél.