A Darmouth College közgazdásza szerint amíg az USA nem éri el a teljes foglalkoztatottsági szintet, addig hiba lenne a kamatemelés - olvasható a MarketWatch írásában. A mostani amerikai jegybankelnökkel évekig szorosan együtt dolgozó szakember úgy véli, a nemrég nyilvánosságra hozott munkanélküliségi ráta nem egy jó mutató, mert nem ad teljes képet a foglalkoztatottság valós helyzetéről.
Andrew Levin aggályosnak tartja, hogy nem olvasható ki az adatokból azoknak a száma, akik feladták az álláskeresést. Az amerikai munkanélküliségi ráta augusztsuban 5,1 százalékig csökkent, ami megközelíti azt az 5 százalékos szintet, amit legtöbb közgazdász elfogadhatónak tart, akár hosszú távon is. A tradicionális elemzés azonban félrevezető. Az amerikai munkaerőpiac még nem érte el az egészséges szintet.
Különösen a nők foglalkoztatottsága alacsony a tengerentúlon.
Az állással rendelkező hölgyek aránya 1-2 százalékkal a 2007-es szint alatt van. A gyengébbik nem munkába állasa különösen a '90-es és 2000-es évek elején ugrott meg. A növekedés egészen a 2008-as pénzügyi világválság idejéig tartott, majd a szám drasztikusan visszaesett. A válság óta a helyzet sokat javult, de még közel sincs renben a női foglalkoztatottság.
A szakember szerint egyre többen térnek vissza a munkaerőpiacra, ami jó előjel a gazdaságnak, de még nincs vége a folyamatnak, ezért a központi bank beavatkozása túl korai lenne.
A Fed idő előtti kamatemelésével ugyanazt a hibát követetné el, mint a japánok 2000-ben."
A két százalékos infláció a másik tényező, amitől a Fed függővé tette a kamatemelést. A volt tanácsadó egyetért abban, hogy a tendencia jó, hiszen a cél irányába haladnak, de a kitűzött szintet nem érték el, így emiatt is tolná a kamatemelés dátumát.
"Ha időközben túllövünk az inflációs szinten, nem tragédia."
Levin jól ismeri Yellent, hisz 2012-ig maga is benne volt az amerikai jegybank egyik bizottságában, emellett pedig az akkor még az alelnöki tisztet betöltő Yellen tanácsadója is volt. Elmondása szerint a jegybankár asszony törekszik a konszenzusos döntéshozatalra, éppen ezért mindenki álláspontját meghallgatja. Ez tükröződik vissza az FOMC döntésekben is, hisz amióta (2013) Yellen a Fed elnöke, azóta szinte minden döntés egyhangú volt.
A döntés előtti héten kezdődik az igazi kommunikáció a jegybankárok között, több alternatívát is előterjesztenek egymásnak, és emailben, telefonon egyeztetnek a benyújtott javaslatok részleteiről, nyelvezetéről, majd újra finomhangolják a javaslatokat. Aztán a kamatdöntő ülésen Yellen egyfajta moderátori és szintetizáló szerepet játszik, illetve az elhangzottakból születik valamilyen kompromisszumos megoldás.
Levin szerint most annyira bizonytalan a piac, hogy talán még a pénzfeldobásos megoldás is jó alternatívának tűnik. A piaci árazások szerint jelenleg 30 százalék körül mozog a szeptemberi szigorítás valószínűsége, és ekkor is kb. 25 bázispontos emelést vár a mostani kamatsávban. Sokan gondolják úgy, hogy ha most emelni is fog a Fed, akkor is csak egyszeri lépés lesz, és utána hosszabb kivárás jön. Levin szerint egy ilyen lépés káros lenne, csökkentené a Fed hitelességét, mivel nehezen lenne magyarázható a stratégia. Ha pedig nem lesz kamatemelés, akkor pedig a jegyzőkönyvben, illetve a döntés utáni sajtótájékoztatón lehet majd a szigorításra készülődő utalásokat felfedezni.
Meglátása szerint a monetáris tanácstagok erős álláspontokat képviselnek. A tanács tagjainak fele emelne jövő héten, míg a másik felel ezzel szembemegy.
Bármilyen döntés is lesz, szeptember 17-én este lehull a lepel, és talán sokkal okosabbak leszünk.