Az Egyesült Államokban a ’60-as évek óta nem volt ilyen magas a szüleikkel élő fiatal felnőttek aránya. A washingtoni Népesség-nyilvántartó Hivatal szerint a 25 és 34 év közötti fiatal felnőttek 15,1 százaléka lakik még a szüleivel. E fiatalok többsége férfi. Az erősebbikként emlegetett nem 18 százaléka nem hagyta el a szülői házat, a nők között ez az arány 12 százalék.
Mindkét nemre igaz ugyanakkor, hogy egyre később költöznek el otthonról. 2010 óta szinte folyamatosan emelkedik a szülőkkel élő fiatalok aránya, az idén pedig
évtizedes rekordot döntött:
utoljára 1960-ban volt ennyire magas ez a szám.
A Bloombergnek nyilatkozó demográfus, Mark Mather szerint a tendencia mögött egyszerre állnak gazdasági és életmódbeli okok. A házasság és a gyerekvállalás ideje is későbbre tolódik, igaz, ebben szerepet játszhat az, hogy a fiatalok is nehezebben tudnak önellátóvá válni.
„A fiataloknak manapság több időbe telik, amíg jól fizető munkát találnak. A korábbiaknál több időt kell tölteniük az oktatásban, illetve egyéb, az önellátáshoz szükséges képességek megszerzésével” – mondta. Az Egyesült Államokban ráadásul a felsőoktatásért a túlnyomó többségnek fizetnie kell. Emiatt
sokan vesznek fel diákhitelt, amit később, munkahely híján nem tudnak visszafizetni.
Így az 1981 után született generáció súlyosan el is adósodott.
Mather hozzátette, a 2009-es gazdasági válság tovább nehezítette a fiatalok dolgát abban, hogy önálló életet kezdjenek. A fiatalok mobilitása – a munkahelyek csökkenő számából eredően – 2009 után hatalmasat zuhant, és máig sem állt vissza a válság előtti szintre.
Idén még mindig feleannyian költöztek új államba vagy megyébe munkavállalási célból, mint 2002-ben.
Pedig az Egyesült Államokban egy átlagos munkavállaló hagyományosan rendkívül mobilis, életében átlagosan 11,4 alkalommal költözik.
Az Eurostat utoljára 2013-ban vizsgálta, hogy Európában a 25-34 éves korosztály milyen arányban él még a szülői házban. Ebből a szempontból az Európai Unió tagországai között rendkívül nagy különbségek figyelhetők meg. A fiatal felnőttek a legnagyobb arányban Szlovákiában élnek a szüleiknél, az arány itt 56,6 százalék. A lista másik végén Dánia áll, itt 2013-ban csupán a fiatalok 1,8 százaléka lakott "mamahotelben".
Magyarország inkább Szlovákiához áll közel a 43 százalékkal. Az arány az egész kelet-közép-európai régióban magas, szemben Skandináviával (beleértve Finnországot) is, ahol az átlag 4 százalék alatti. Összességében azonban Európában többen maradnak felnőttként is a szülői házban, mint az Egyesült Államokban. Még egy olyan fejlett államban is, mint Németország, 17,5 százalék a szülőknél lakó fiatalok aránya.
Európában egyébként nem figyelhető meg olyan emelkedő trend, mint az Egyesült Államokban, bár néhány tagországban az utóbbi években enyhén emelkedett a szülőkkel élő felnőttek száma. Egy másik, a 18 és 34 év közötti fiatalokról készült Eurostat-mérés szerint a válság sújtotta Görögországban és Spanyolországban 3,9, illetve 3,4 százalékkal emelkedett a szülőknél élők aránya ebben a korosztályban.
Magyarországon ez az arány ennél is gyorsabban emelkedett:
2009-ben 58,2 százalék volt, 2014-ben pedig már 64,8. Hazánkban ráadásul már régebb óta elindult ez a folyamat, 2005 óta minden évben emelkedett az arány.
A K&H áprilisban végzett felmérést 19 és 29 év közötti magyar fiatalok között.
A válaszolók 61 százaléka lakott még a szüleinél.
Ezzel az állapottal a többségük elégedett volt, vagy legalábbis nem látták reálisnak, hogy egyhamar lesz lehetőségük elköltözni: csupán a fiatalok negyede nyilatkozott úgy, hogy szeretne a közeljövőben külön lakást. Korábbi felmérésekben az elköltözni vágyók többsége albérletben képzelte el a jövőjét, az idei felmérés szerint azonban mára ugyanannyian (40-40 százalék) mondták azt, hogy saját lakásra gyűjtenek.
Ez feltehetően annak köszönhető,
hogy az elmúlt évben Budapesten meredeken nőttek a bérleti díjak.
Egy 40 négyzetméteres fővárosi lakásért havonta akár 100 ezer forintot is elkérhetnek, ezzel szemben egy 5 millió forintos, 20 éves futamidőre igényelt lakáshitel havi törlesztőrészlete kevesebb mint 31 ezer forint.
Az amerikai fiatalokhoz hasonlóan Magyarországon is a nők között nagyobb a hajlandóság a külön költözésre. Szintén nagyobb arányban szeretnének függetlenedni a Budapesten lakók és azok, akiknek van megtakarításuk – az utóbbi egyébként a fiataloknak csupán egyharmadára jellemző.