Erősen szorongatják konkurenseiket a német hátterű diszkontláncok. A hagyományos szereplők ezért a diszkontok olyan jellemzőit igyekeznek lemásolni, mint a kisebb készlet (ezt szolgálja a polcmagasság csökkentése) vagy a szerényebb alapterület, írja a Napi.hu. Utóbbira példa az üzlet az üzletben (shop in shop) koncepció, amivel a magyar piacon a Tesco és a Spar is kísérletezik. Ennek lényege, hogy új bérlők költöznek be az eladótérbe, amivel a költségcsökkentés és a választék színesítése egyszerre valósul meg.
2010-hez képest az Aldi nettó árbevétele több mint a kétszeresére nőtt, a Lidlé a másfélszeresére emelkedett, de még a Penny Market is bő negyedével javított számain. Ehhez képest az Auchan úgy növelte 22 százalékkal a bevételét, hogy időközben a Corát is bekebelezte,
a Tesco – kisebb üzleteket is tartalmazó – forgalma pedig mindössze 3 százalékkal gyarapodott az évek alatt.
A CBA-üzletek összesített forgalma négy év alatt a tizedével csökkent, a boltszám mintegy 25 százalékos zsugorodása mellett. A Coop hálózata és bevétele nőtt, érdekes módon épp annyival, mint amennyit a CBA veszített. A Reál sem tudott lépést tartani a diszkontokkal, 2010–2014 között a másfél százalékot sem érte el a forgalomnövekedés mértéke.
Ami az online vásárlást illeti, a magyar vásárlók az itthon elköltött mintegy 270 milliárd forinton túl külföldi webáruházakban hagynak további 30-40 milliárd forintot. A vásárlások gyakoriságát tekintve ráadásul nem is egy hazai webáruház áll az élen a GfK szerint, hanem az eBay, de annak kínai megfelelője, az Aliexpress is befért az öt legnagyobb szereplő közé.