Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A német autóipari konszern, a Daimler egyenesen a német döntéshozókhoz fordult, hogy engedélyezzék a menekültek munkába állását egy hónappal azután, hogy megérkeztek Németországba – írja a Der Spiegel.
A hosszadalmas menekültügyi eljárás sok elvesztegetett értékes hónap mind a menedékkérőknek, mind a vállalkozóknak”
– fogalmazott Ingo Kramer, a Német Munkáltatói Szövetség (BDA) elnöke. A szervezet vezetője szerint nem a kitoloncolással kéne félelemben tartani a menekülteket, hanem minél hamarabb munkát kéne nekik adni.
Németország sok európai országhoz hasonlóan az elöregedéssel és a csökkenő népességszámmal néz szembe, amelyek hosszú távon szárnyát szeghetik a prosperáló gazdaságnak. Jelenleg 46 millió munkaképes ember él Európa gazdasági motorjának számító országban. Ha nem számolunk további bevándorlókkal, ez a szám 30 éven belül 29 millióra esik vissza. Annak ellenére, hogy a németek 70 évre emelték meg a nyugdíjkorhatárt, így is mindössze 4,4 millióval növelhető a foglalkoztatottak tábora.
A megfogyatkozó munkaerő a szocális ellátórendszerre is rányomja a bélyegét.
Egyre kevesebb ember tudja finanszírozni a nyugdíjalapot, az egészségbiztosítási rendszert, az iskoláztatás költségeit vagy épp az úthálózatok fejlesztését. Az alacsonyabb fogyasztás ugyancsak negatívan hat egy ország gazdaságára.
A gazdasági növekedés ütemének - na és persze saját cégének prosperálásának - fenntartásában sok német vállalkozó a beáramló menekültek mihamarabbi foglalkoztatásában látja a megoldást. Közel félmillió üres állás vár betöltésre Európa húzógazdaságának számító országban a júliusi adatok szerint, míg 2010-ben ez a szám csak 391 ezer volt. A betöltetlen állások száma folyamatosan növekszik, idén júliusban a 600 ezret közelítette. A gyakornoki lehetőségek is kiemelkedően megugrottak az elmúlt években. A 19 600 nyitott pozíció száma 2010 szeptemberétől 37 100-ra duzzadt 2014 őszére.
A németeknek nemcsak magasan képzett értelmiségiekre van szükségük, hanem a képzett munkáskéz is kelendő, már egy minimális szakmunkás háttér is elegendő. Közel egymillió olyan munkahely létesült az elmúlt négy évben, ami szinte semmilyen képzettséget nem igényel. Főleg a beteg- és idősgondozásban, az éttermekben és a mezőgazdaságban könnyű az elhelyezkedés.
A német vállalkozók közül egyre többen alkalmaznak menekülteket, sőt a kitaníttatásukra is szívesen áldoznak,
ezért is szeretnék elérni, hogy a hatóságok minél gyorsabban rendezzék a bevándorlók jogi hátterét, hogy ne kelljen attól tartaniuk, hogy a kiképzett munkásukat elveszítik egy kitoloncolás miatt. Bajorországban a legnagyobb az igény, ahol hétezer vállalkozásból 1200-an gyakornoki helyet is biztosítanának az országba érkezőknek.
A nagy számban érkező migránsok euró milliárdokkal terhelik meg a német államkasszát, a helyi hivatalok túlterheltek a menekültszállók pedig befogadóképességüket meghaladva üzemelnek. A német hatóságok csak idén 800 ezer menedék és bevándorlási kérelemmel számolnak. Az elmúlt évben ez a szám még csak 10 ezer volt, két évvel korábban pedig a fele.
Annak ellenére, hogy Németország 1960-as évek közepe óta a bevándorlók egyik kiemelt célpontja, mégsem modernizálta bevándorlásügyi törvényeit. Az utóbbbi honapok migráns rohama ösztönzte a német vezetést arra, hogy törvénymódosításokkal segítse elő a menekültek miharabbi integrációját és munkaerőpiaci elhelyezkedésüket. A kormány így igyekszik tehermentesíteni az ellátó rendszert.
„Ahogy a válság- vagy adósságspirálba jutott uniós országok gazdasága felszálló ágba kerül, várhatóan az EU-n belüli bevándorlók száma visszaesik” – prognosztizálja Lutz Schneider a migráció hatásait vizsgáló egyetemi professzor.
Az uniós országokból érkező migránsok száma éves szinten 70 ezerre csökken 2050-ig.
„Németországban egyre nagyobb szüksége lesz így a menekültekre” – teszi hozzá a kutatást készítő professzor.
Said Hashimi fűtésszerelőnek tanul a Heizung-Obermeier-nél. A fűtéstechikai vállalkozás egy éves gyakornoki programot biztosít a 18 éves afgán fiúnak. Hashimi három évvel ezelőtt hagyta el Afganisztánt, amikor apja a háborúban meghalt. A tinédzser kereken öt hónapig utazott Törökországon, Görögországon és Olaszországon keresztül, míg megérkezett Németországba.
Az árvaságra jutott fiú összesen hatezer kilométert tett meg.
" Ha szeretné, akár még brigádvezető is lehet" - vetíti előre Said jövőjét Olaf Zimmermann, a müncheni kis cég vezetője.
Leila Moghadam 2013 októberében töltötte ki a menedékkérő formanyomtatványt, de akkor már 9 hónapot várt arra, hogy részt vehessen egy német nyelvet oktató kurzuson. November óta már egy pékségben eladó a 33 éves nő. Reggel fél 4-kor kezdi a munkát, minden munkafolyamatban részt vesz, mire reggel hatkor kinyit az üzlet.
Anno Iránban még politikatudományt tanult, ráadásul volt egy kis ajándék csomagolóanyagokat árusító üzletet is Teheránban, ahonnan vallási okokból menekült aztán el. A Németországba irányuló utazása 8 ezer euróba került, cserébe vízumot és egy dortmundi repülőjegyet kapott. Amikor megérkezett, a német hatóságok az egyik menekült szállásról a másikra küldték őt. Év eleje óta már a pékség fölötti egyik apartmanban lakik négy másik gyakornokkal együtt. Bár még most sem rendelkezik tartózkodási engedéllyel és még németül sem beszül nagyon jól, a pékség tulajdonosa még így is gyakornoki munkalehetőséget biztosított neki. Michael Wippler szerint a munka az egyik legjobb integrációs lehetőség a bevándorlók számára. Ráadásul a tulaj úgy látja, hogy
egyre nehezebb olyan alkalmazottakat találni Németországban, akik igazán értékelni tudnák a hivatásukat, akár a pékségben.
De Moghadam esetében egyből látszott, hogy nagyon élvezi a munkáját. Éppen ezért lenne szükség arra, hogy a hatóságok egyértelmű álláspontra jussanak, mivel az más vállalkozókat is arra ösztönözne, hogy menekülteket alkalmazzanak.
Moghadam elmondása szerint ő még a szerencsésebbek közé tartozik, mivel mások akár 4-5 évet is álláskereséssel töltenek. A nő kívánsága az, hogy bárcsak örökké Németországban maradhatna, bár most is még csak megtűrt státuszban van, azaz a következő fél évben még nem kell szembesülnie azzal, hogy esetleg kitoloncolnák az országból.
