Hazánk példát tud mutatni a bevándorlók integrálásában

Budapest, 2011. augusztus 1. Álláskeresők a Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központjának Baross utcai kirendeltségében. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint a munkanélküliségi ráta 2011. második negyedévében az első negyedévi 11,6 százalékról és az egy évvel korábbi 11,1 százalékról 10,8 százalékra csökkent. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Az az érdekes helyzet alakult ki Magyarországon, hogy a külföldön született, de hazánkban dolgozó bevándorlóknak sokkal inkább van munkája, mint a már eleve itt születetteknek, így nem nehezednek rá az ellátórendszerre egy OECD-tanulmány szerint. 

A beáramló menekültek kapcsán egyre többször merül fel a foglalkoztatottság kérdése. Rá fognak telepedni az eddig is megterhelt szociális ellátó rendszerre, munkanélküli segélyen fognak tengődni, sorjáznak a sokszor hangoztatott érvek.

Magyarország jobban teljesít

Peter Coy a Bloomberg hasábjain egy érdekes írást tett közzé. Cikkében az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) azon tanulmányára hivatkozott, melyben a szervezet górcső alá vette, hogy mennyire sikeres a munkaerő-piaci elhelyezkedés a bevándorlók körében az OECD-tagországokban. Magyarországon egy meglepő eredmény körvonalazódott ki;

az országban élő bevándorlók között kevesebb a munkanélküli, mint a magyarok körében.

A legutolsó elérhető adatok szerint a külföldiek 67,9 százaléka rendelkezett állással, míg a 15 és 64 év közötti Magyarországok születettek körében 58,2 százalékos ez a ráta, mindeközben a sokszor példaként emlegetett Németország rosszabb helyezést ért el hazánknál.

Álláskeresők a Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központjának Baross utcai kirendeltségében. Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Beadnak a közösbe

A táblázat tanúsága szerint Magyarország kiugróan jól teljesít a külföldiek alkalmazásában, míg a képzeletbeli tabella második és harmadik helyét szinte fej-fej mellett – jócskán lemaradva - kaparintotta meg Olaszország és az Egyesült Államok.

Hazánk esetében a kép árnyaltabb a bevándorlókérdésben, hiszen a külföldi munkavállalók jelentős hányada a környező országból érkező magyar.

Ugyanakkor a statisztika még a 2013-as helyzetet mutatja be, és mint tudjuk, azóta jelentősen megváltozott a bevándorlási helyzet. Szintén érdekes kérdésfelvetés lehetne az is, hogy a bevándorlók a lakosság mekkora arányát teszik ki, mert a táblázat végén lévő nemzetekben ez vélhetően magasabb, pláne ha figyelembe vesszük azt is, hogy a fejlettebb európai országok sokkal inkább célpontjai a migrációnak, ahogy ezt az elmúlt időszakban is tapasztaljuk a hazai híradásokból is. (szerk.)

A külföldön és belföldön született lakosok foglalkoztatottsági rátájának különbsége egy 2013-as OECD tanulmány szerint Forrás:Bloomberg

Jelentős különbségek

A számok tanúsága szerint régiónkban még Csehország mondhatja magát sikeresnek a bevándorlók munkaerő-piaci elhelyezkedésében. Írországban – az ország az utóbbi években a magyarok egyik kiemelt kivándorlási célpontja – közel egyenlő arányban állnak alkalmazásban külföldiek és írek.

Egy szír menekült kislány a müncheni vonatállomáson, kezében egy piros lufival, amin az áll: Az álmok itt valóra válhatnak! Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Sven Hoppe

Ugyanakkor jelentős meglepetéssel szolgálhat, hogy

a bevándorlók foglalkoztatottsági aránya a helyiekkel szemben Hollandiában és Svédországban a legalacsonyabb.

Magyarul ezekben az országokban jelentenek jóval nagyobb kihívást a bevándorlók a szociális ellátó rendszer szempontjából. Franciaország a sorban hátulról a harmadik, ahol szintén kisebb számban tudnak elhelyezkedni a külföldiek ellentétben a helyi lakosokkal. A sorban Németország következik. Az Egyesült Királyság, amely az utóbbi évek bevándorlási csúcsországa, közepesen teljesít a külföldiek munkaerő-piaci elhelyezésében.