Érdemi vitát kellene kezdeni a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos kérdésekről, és helyre tenni a statisztikai csúsztatásokat. Rugalmasabb megoldásokra, ugyanakkor a választás lehetőségének megadására volna szükség a nyugdíjba vonulás időpontjáról – írja a Világgazdaság.
Minél több embert – elsősorban a fiatalokat és a kevésbé tehetőseket – kellene megtakarításra, öngondoskodásra ösztönözni állami úton – így foglalhatók össze a szakértők javaslatai, amelyek az Együtt szakpolitikai szervezetének, a Váradi András Alapítványnak a magyar nyugdíjrendszer helyzetéről és a férfiak negyven év munkaviszony utáni lehetséges nyugdíjáról rendezett konferenciáján hangzottak el.
Simonovits András, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa szerint több, a jelenlegi nyugdíjrendszert érintő intézkedés – köztük a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások elköltése és a felültervezett infláció miatti 7 százalékos nyugdíjemelés – kezd emlékeztetni a kétezres évek elejének felelőtlen és fenntarthatatlan gyakorlatához, amelynek a többi között a nyugdíjkorhatár 65 évre emelése és a svájci indexálás kiküszöbölése vetett véget.
A szakember úgy véli, finomítani kell a férfiak 40 év munkaviszony utáni visszavonulásának ötletét.
Már akkor csökkenteni kellett volna a nyugdíjakat, amikor lehetővé tették a nők 40 év munka utáni nyugdíjba vonulását. A járulékfizetők egyre csökkenő száma mellett nagy probléma az a valószínűleg egy generáción át ható bizalomhiány, amit a magánnyugdíj-pénztári befizetések államosítása okozott.
Az előrehozott nyugdíjat nem támogatni, hanem „büntetni” kellene - az induló nyugdíjak csökkentésével – írja a Napi.hu. A magyar nyugdíjrendszeren újabb nem várt rést ütött a gazdasági kivándorlás, ugyanis eltűnt a rendszerből 300 ezer befizető, így nem az újabb lazításokon kellene gondolkodni.