A Reutersnek adott interjújában Icahn kifejtette, hogy a Fed döntéshozói nincsenek tisztában azzal, milyen útra léptek, és hangsúlyozta:
Isten tudja, mindez hová vezet. Az egész nagyon veszélyes, és akár katasztrófába is torkollhat.”
Icahn egyébként folyamatosan kritizálta a Fedet, amiért az 2008 vége óta nulla közeli szinten tartja az alapkamatot.
Icahn kritikája azonban némileg furcsa. Egyrészt kétségkívül igaz, hogy bár a Fed laza politikája segített fellendíteni az amerikai gazdaságot, de negatív következményként az alacsony kamatkörnyezet és a piacokra öntött hatalmas mennyiségű likvid tőke felpumpálta a vállalati adósságszinteket, és az átlagos befektetőket is arra ösztönözte, hogy egyre kockázatosabb eszközökbe fektessenek a magasabb hozamok érdekében.
Másrészt azonban – mint a Reuters írásából kiderül – Icahn maga is bevallotta, hogy befektetési stratégiájával alaposan kiélvezte a Fed politikájának előnyeit. A 79 éves veterán, aki olyan vállalatokban rendelkezik jelentős részesedésekkel, mint az RJR Nabisco, a Texaco, a Phillips Petroleum, a Lions Gate Entertainment vagy a Netflix, az Apple-be is jelentős összeget fektetett (Icahn Associates az Apple hetedik legnagyobb tulajdonosa egy korábbi kimutatás alapján), amely 12 százalékos hozammal elég szépen teljesített az elmúlt év során.
Mindazonáltal nem minden befektetés volt bravúros eredményű. Érdekeltsége van például a Chesapeake Energy és a Cheniere Energy energiavállalatokban is, melyek 71 és 41 százalékot csökkentek. Vannak azonban új befektetései is, például olyan cégekben vásárolt tulajdonrészt, amelyek szenvednek az árupiaci mélyrepülés miatt. Ilyen vállalat a Freeport-McMoran is, amely abból tudna majd profitálni, ha a réz ára felfelé indulna el.
Egy kedden nyilvánosságra hozott videóban Icahn úgy nyilatkozott, hogy azért érezte fontosnak a figyelmeztetését, mert ha 2007-ben többen tettek volna így az amerikai jelzálogpiaccal kapcsolatban, akkor el lehetett volna kerülni az egy évvel későbbi összeomlást.
A guru egyrészt bírálta az amerikai vezérigazgatókat – akiknek egy részét egyébként „kedves, de középszerű fickóknak” nevezte –, hogy olyan „pénzügyi tervezést” folytatnak, amely tovább szélesíti a szakadékot a gazdagok és a szegények között.
Másrészt hangot adott azon meglátásának, hogy
igencsak veszélyes a vállalatok olcsó pénzből való eladósítása.
Meglátása szerint mindez csupán arra kellett, hogy a cégek vagy részvényeket vásároljanak vissza, vagy „ostoba” akvizíciókat hajtsanak végre, melyek gyakran túl sokba kerülnek.
A dolog érdekes iróniája, hogy Icahnt magát is bírálták azzal, hogy a saját részvény visszavásárlás felpörgetését szorgalmazta az Apple esetében. A guru akkor úgy érvelt, hogy egy 200 milliárd dolláros készpénzállomány mellett a technológiai óriás gond nélkül megengedheti magának, hogy felpumpálja a részvényesi hozamot. És hát az Apple így is tett, tízmilliárdos nagyságrendben zsákolja saját részvényeit.
Icahn végül külön kiemelte, hogy aggódik az úgynevezett bóvli kötvények, vagyis az eladósodott vállalatok hitelei miatt. Meglátása szerint ezekkel a legnagyobb probléma, hogy az alacsony hozamkörnyezet a lakossági befektetőket is ezen igencsak kockázatos termékek irányába terelte, mivel ezek az átlagnál magasabb hozamot szolgáltattak.
A gond viszont az – hangsúlyozta a guru –, hogy a kisbefektetők nem mérik fel kellőképpen ezen eszközök kockázati tényezőit, különösen egy piaci fordulat esetében. Icahn azzal a hasonlattal élt, hogy
a bóvli kötvények olyanok, mint a vészkijárat egy hatalmas tömött teremben.
Ameddig nincs baj, a vészkijárat fel sem tűnik, de amint valaki azt kiáltja „tűz van”, mindenki megrohamozza az egyetlen ajtót, és hirtelen komoly káosz alakul ki. A bóvli kötvények esetében egy esetleges piaci trendforduló következtében tömegek igyekezhetnek gyorsan eladni, viszont valószínűleg alig lesz majd vásárló.