Amerikai história zsé

Az amerikai cégvezetés, a Mohó Sapiens rászokott a cuccra: saját részvényekkel telik a buksza. Már rég nem a klasszikus tőkeáramlás határozza meg Amerikában a részvények értékeltségét, az árfolyamokat, hanem átvette a hatalmat a vállalatok saját akciója, mint a SkyNet a Terminátorban. Az előző 10 évben a cégek több saját részvényt vásároltak vissza, mint amennyi pénzt a Fed eddig “nyomtatott”. Ez nagy baj, ugyanis torzítja a piaci viszonyokat, másrészt elégeti a vállalatok jövőbeli lehetőségét.

Az alábbiakban Sarkadi-Szabó Kornél, a Shark Vision ügyvezetőjének és piaci szakértőjének legfrissebb blogbejegyzését olvashatja.

Duzzadó vállalati adósságok

Egyre inkább a küszöbön van az amerikai jegybank kamatemelése, viszont egy ilyen lépés esetén nem csak piaci és tőzsdei hatásokról van szó. Ténylegesen a gazdaság szereplői is megérezhetik a finanszírozási költségek növekedését.

A következő 5 évben mintegy 4 ezer milliárd dollárnyi (az éves magyar GDP 30-szorosa) vállalati kötvény, adósság jár le Amerikában, ami több, mint a GDP 20 százaléka. Már ebből a szempontból sem mindegy, hogy a vállalatok a következő 5 évben milyen kamatköltségekkel kalkulálnak. A várható kamatemelés miatt – nyilván nem tudjuk pontosan mikor, de előbb-utóbb lesz – erre felkészülve a cégek megpróbáltak már elébe menni ennek az eseménynek, részben újrafinanszírozni korábbi adósságaikat.

4 ezer milliárd dollárnyi vállalati adósság jár le a következő 5 évben Forrás: 123rf.com

2015 első félévében a befektetési kategóriájú nagy és fizetőképes vállalatok (blue chip-ek) kötvénykibocsátása 50 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest. Ugyanez a növekedési ütem a bóvli (nem befektetési kategóriájú, magas kockázatú) cégeknél 21 százalék volt. Érezhetően az elmúlt napokban is megnőtt az érdeklődés a kötvénykibocsátásokra, a vállalatok elkezdtek egy picit pánikolni is a szeptemberi FED-ülés előtt. Ráadásul

az amerikai vállalatok adósságállománya jóval meghaladja a 2008-es szinteket, 2002-ben lehetett tapasztalni hasonló mértékű eladósodottságot.

- elemzi a helyzetet Sarkadi-Szabó Kornél.

A vállalatok adósságszolgálata az előző 12 havi eredményekhez képest – ha még ki is igazítunk a szintén duzzadó készpénz állománnyal – 2008-as szintekre tért vissza, azaz 7 éves csúcson (a ráta 2,57 egészen pontosan). Tehát egyrészt túl nagy adósságon ülnek az amerikai cégek, amelynek ráadásul a felhasználási célja nem a jövő növekedését megalapozó beruházások, innovatív fejlesztések, hanem elsősorban saját részvényvásárlás, osztalékfizetés és újrafinanszírozás. Ez az, ami aggályos, hiszen, ha elkezdenek emelkedni a kamatok, a finanszírozási költségek, akkor pénzügyi egyenleg, a megtérülés romolhat, így a visszafizetés kockázata megnő. Hiszen

nincs olyan produktum a jövőre nézve, ami kitermelhetné, megteremthetné a most csúcsra menő adósságok későbbi forrását.

A saját részvény visszavásárlások tekintetében az amerikai vállalatok TOP15-ös listája (nem pénzügyi ágazat) Forrás: Bloomberg

Mesterséges eredménynövelés

A saját részvényvásárlások sajnos – kis túlzással – az egész amerikai vállalati szektorra igazak. Egyrészt a legjelentősebb cégek is ezt a stratégiát követték, követik. Lásd Apple, melynek most már 200 milliárd dollár értékű saját részvény vásárlási és osztalék programja van. De összességében is rekordot dönthet ez az év.

Ezt a stratégiát előszeretettel alkalmazta szinte minden egyes cég menedzsmentje, már csak azért is, mivel ezzel mesterségesen lehet növelni az egy részvényre jutó nyereséget

– hiszen csökken a részvényszám.

Durva számítás szerint 2010 óta az amerikai vállalatok profit növekedésének felét a saját részvény vásárlásokra lehet visszavezetni.

Amit pusztán pénzért csinál az ember, azt rosszul csinálja."

(Jules Verne)

Korábbi Investor írás: Havi 375 milliót keresnek a világ topvezetői

Mi indokolta ezt?

Erre igen egyszerű a válasz: a zsé. Egyrészt nem volt elég szigorú a szabályozás. Másrészt nem látnak előre a cég vezetői, ami a működést, stratégiai számokat illeti. Mivel a horizont lerövidült, sokan úgy vannak vele:

ha már nem tudják megjósolni a cég működésének következő 5 éves teljesítményét, legalább a saját bukszát tömjék meg (és feltupírozzák a cég eredményességét.)

Hiszen nagyon sok vezető érdekelt a részvények emelkedésében, jövedelmük jelentős részét részvényekben, kedvező dolgozói, vezetői konstrukcióban kapják, (és vagyonuk jelentős része is ebben áll.) Minél jobban felhajtják az árfolyamot, annál nagyobb jövedelemre tesznek szert - írja a Sharkvision.hu címen megjelenő blogbejegyzésében Sarkadi-Szabó Kornél.

És mi van a szabályozással?

Még ha a vezetőknek be is kell jelenteni a vásárlásokat, akkor is sokkal inkább rendszerszintű a probléma. A sajátrészvény vásárlások az előző években óriási mértékkel hajtották fel az árfolyamokat. Tehát itt a részvénypiacon már nem arról van szó, hogy a megtakarítások alapokba történő áramlása határozta volna meg a vállalatok részvényeinek teljesítményét. Az, hogy havonta 3-4 vagy 5 milliárd dollár hagyja el a befektetési alapokat vagy éppen érkezik, ez nagyságrendben eltörpül ahhoz a mennyiséghez képest, amit a cégek költenek a saját kasszájukból részvényeik megvásárlására. Becslések szerint ez az összeg ebben az évben el fogja érni az 1 000 milliárd dolláros (kb. 280 ezer milliárd forint) határt osztalék fizetéssel együtt. Ez messze meghaladja azt a volument, ami éves szinten a megtakarítások be- és kiáramlását jelenti.

(A 2000-es dotcom lufi pukkanása előtti csúcs évben mintegy 200 milliárd dollár megtakarítás áramlott be a befektetési alapokba.)

Vagyis

már rég nem a klasszikus tőkeáramlás határozza meg Amerikában a részvények értékeltségét, az árfolyamokat, hanem átvette a szerepet a cégek saját akciója, mint a SkyNet a Terminátorban.

Saját akciókba lendültek a cégek Forrás: AFP

Beindult a jövő felélése?

Ez nagy baj, ugyanis torzítja a piaci viszonyokat, másrészt elégeti a cégek jövőbeli lehetőségét, hiszen,

ha szükség lesz majd jövőbeli új beruházásokra vagy korábbi amortizáció pótlására, akkor nem lesz elég forrásuk, vagy csak sokkal drágábban.

Ez valamilyen szinten a jövő felélése. Nyilvánvalóan ebből a menedzsment rövid távon jól jár, tudniillik a részvényárak emelkedésével ők megtömik a saját pénztárcájukat (amennyiben időben el is adják). Sajnos ez a hozzáállás majdhogynem általánossá vált az amerikai cégek vezetése között, ráadásul átléptünk az egészséges szinten is. Az amerikai GDP hiába nőtt a második negyedévben 3,7%-kal éves szinten, ehhez a vállalati beruházások mindösszesen 0,4%-kal járultak hozzá. Ez volt 2% fölött is a 2008 előtti időkben, tehát az arány borult fel, de nagyon - zárja gondolatait Sarkadi.