A német politikát is felkavarhatja a VW-botrány

Angela Merkel és a korábbi német kancellár Gerhard Schroeder (Schröder)
German Chancellor Angela Merkel and former German chancellor Gerhard Schroeder are seen during the official presentation of a Schroeder biography by Schoellgen, in Berlin on September 22, 2015. AFP PHOTO / JOHN MACDOUGALL
Vágólapra másolva!
A Volkswagen károsanyag-kibocsátási botránya nem csupán a piacokon, de a német politikai életben is port kavar. A helyzet némileg arra emlékeztet, mint amikor a 2008-as válság során az amerikai politika egyszerűen rákényszerült, hogy beálljon az úgynevezett „túl nagy, hogy elbukjon” vállalatok mögé. És ezek nem csak a bankok voltak, hanem az emblematikus autógyárak is.
Vágólapra másolva!

A német autógyártó és a politika kapcsolata régre nyúlik vissza. Részben azért, mert a VW a második világháború utáni gazdasági felépülés egyik szimbóluma volt. A Kelet-Németországban felnőtt kancellár, Angela Merkel maga is úgy nyilatkozott egyszer, hogy a 1989 után az első autója egy VW Golf volt - írja a Bloomberg.

Az ikonikus funkción kívül azonban hatalmas szerepe van a munkahelyeknek is. A VW majdnem 600 ezer alkalmazottjának nagyjából harmada Németországban van, nem is beszélve a vállalat beszállítói láncáról. Így újra le lehet porolni azt a - 2008-2009-es válság során - sokat hallott fogalmat, hogy "too big to fail", azaz az adott vállalat túl nagy ahhoz, hogy hagyják csődbe menni.

Túl fontos Európának a Volkswagen ahhoz, hogy veszni hagyják Forrás: AFP/John Macdougall

Egy régi történet

A Volkswagen összefonódása a politikával azonban sokkal mélyebb. Amikor a társaságot 1960-ban privatizálták, Alsó-Szászország vezetése megőrizte blokkoló kisebbségét és helyét a felügyelő bizottságban. Éppen ezért a politikai kapcsolatok, illetve a nemzetgazdasági szerep miatt úgy tűnik, a jelenlegi botrányban

a német kormány nem engedheti meg magának, hogy csupán külső szemlélőként kövesse az eseményeket.

„Fontos lesz, hogy a vezetés úgy tekintse végig a lehetséges kimeneteleket, hogy a legrosszabbra is felkészül” – nyilatkozta Stefan Bratzel, autóiparral foglalkozó egyetemi tanár. Meglátása szerint Merkel lehetőségei között szerepelhet akár Alsó-Szászország pozíciójának megerősítése a társaságban (akár nagyobb tulajdonrész is?), vagy esetleges adókedvezmények nyújtása, melyekkel az elektromos autók gyártását támogatnák.

Válság és lehetőség

Az eddigiek alapján Merkel igyekezett megfelelő távolságot tartani a vállalattól, egyszerűen kijelentve, hogy a VW-nak gyorsan elő kell állnia az igazsággal. A Bloombergnek nyilatkozó forrás szerint mindez arra utal, hogy a kancellária vonakodik közvetlen befolyást gyakorolni a magánvállalatok esetében, jóllehet a botrány teljes spektruma eddig még nem teljesen világos.

Ettől függetlenül napi szinten borulnak ki a csontvázak a szekrényből, sőt a Credit Suisse legfrissebb elemzése szerint

a Volkswagen-botrány jelentős, akár 23-78 milliárd euró közötti költséget okozhat majd a konszernnek,

attól függően, hogy mennyire lesz mély a válság és milyen szcenárió mentén zajlik majd az ügy rendezése. Mindenesetre a két hete kirobbant botrány a Volkswagen-konszern piaci értékét 35 százalékkal csökkentette (közel 30 milliárd euróval kevesebb most).

A Volkswagen-részvény árfolyammozgása 2015. március óta Forrás: Investing.com, Investor.hu

Bretzer hangsúlyozta, hogy vannak potenciális párhuzamok a General Motors (GM) 2008-as válság alatti helyzetével. Miközben a kormány számára fennáll a lehetőség, hogy – az európai szabályok megsértése nélkül – nagyobb állami befolyást gyakoroljon a VW fölött, a szakértő kiemelte, hogy a jelenlegi helyzet nem annyira rossz, mint a GM esetében volt, mivel pénzügyi szempontból a Volkswagen helyzete nem olyan kockázatos, sokkal stabilabb a tőkehelyzete. Mindazonáltal

ez a válság jó lehetőség jelenthet a német vezetés számára, hogy sokkal keményebben mozduljon el az elektromos autók felé

– emelte ki Bretzer.

A lobbi árnyéka

Merkelnek azonban van tapasztalata a közbelépésben, amikor az autóiparról van szó. A német autóipari lobbi dicsérete mellett 2013-ban elérte annak a szabályozásnak a felhígítását, amely az autók szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célozta.

Abban az időben Merkel a munkahelyek védelmére hivatkozott, és hangsúlyozta, jóllehet szükséges haladást elérni a környezetvédelemben, mégsem kívánják meggyengíteni a saját ipari bázisukat. Az autóipar egyébként a német export 20 százalékát tette ki tavaly, és minden 7 munkahelyből egyet ez a szektor biztosít.

Közös az érdek, közös az irány - Angela Merkel jelenlegi és a volt német kancellár, Gerhard Schröder Forrás: AFP/John Macdougall

A VW és a politika összefonódása igencsak sajátos. Noha a német kancellárok nem szólnak bele a vállalat ügyeibe, igen magas pozíciókban érhető tetten szoros kapcsolat. Merkel szociáldemokrata elődje, Gerhard Schröder például Alsó-Szászország vezetőjeként 8 évig ült a VW felügyelőbizottságában, majd később „autókancellárként” is emlegették, utalva a szektorral való intenzív összefonódására. Külön érdekesség, hogy Schröder egyik utódja Alsó-Szászországban – és a VW felügyelőbizottságában – az a Sigmar Gabriel volt, aki ma alkancellár és gazdasági miniszter.

Egyébként, amikor Merkel 2010-ben Washingtonba látogatott, átutazott az országon, hogy meglátogassa a Volkswagen kaliforniai innovációs laboratóriumát. „Azt hiszem, egyáltalán nem szorul magyarázata, hogy a Volkswagen egy kivételesen innovatív és jó márka” – mondta akkor egy rendezvényen a kancellár.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!