Lázár János miniszter megerősítette, hogy a kormány értékesíteni kívánja az állam tulajdonában lévő OTP-részvényeket. A befolyó pénzt beruházásokra fordítanák - közölte a Miniszterelnökség vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján.
A miniszter ugyanakkor jelezte, hogy mivel a tájékoztató az ajánlattételi időszakban zajlik, nem tud érdemi nyilatkozatot tenni, de várhatóan délután a fejlesztési tárca közli majd a részleteket (MTI).
A Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent aukciós hirdetményben 14 091 953 részvény szerepel. Ennek alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) állhat az eladói oldalon. A magyar állam nevében eljáró MNV 2013 óta szerepel a bank 5 százalék fölötti tulajdonosai között. A pakett értéke a szerdai 5670 forintos tőzsdei záróár alapján közel 80 milliárd forint.
Piaci szereplők szerint az állam képviseletében eljáró MNV lehet az eladói oldalon. Az Investor által megkérdezett elemzők közül név nélkül azt állította valaki, hogy
az OTP-részesedés eladásából befolyó bevétel jó forrásként szolgálhat a magyar állam közműszektorbeli terjeszkedésének finanszírozásához.
Mint ismert, a gázpiac után az árampiacon is meg fog jelenni az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. 2016 januárjában. Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára szeptember elején azt mondta, tartani tudják a tervezett ütemezést, a kormány és az RWE májusban aláírt szándéknyilatkozata alapján egyebek mellett átveszik az Elmű-ÉMÁSZ egyetemes szolgáltatási üzletágát.
A korábbi értésülések szerint az elektromos hálózat és az ügyfélszolgálat átvételén túl a lakossági áramellátást biztosító üzletág is állami kézbe kerülhet, aminek értéke akár a mostani OTP-részesedés 80 milliárd forintos összegét is meghaladhatja. Márpedig az OTP-részvényeket gyorsan el lehet adni, más nemzeti értéktől jóval nehezebb lenne megválni.
Más piaci források inkább azt sejtik, hogy az év végi bruttó adósságszint alakításával is kapcsolatban lehet a mostani OTP-részesedés eladása.
Az eladásból befolyó tízmilliárdokból a devizában kibocsátott állampapírokból is vásárolhat vissza az államkincstár,
ami szintén jól idomulna abba a stratégiába, hogy csökkenjen a külföldiek kezében lévő államadósság. A forrás pedig kimondottan jól jönne ehhez, bár az is lehet, hogy ezt csak jövőre használnák fel.
Érdemes kiemelni, hogy a teljes államadósság tekintetében ez az összeg igencsak marginális lenne, még a 0,1 százalékos szintet sem érné el. A devizakötvény visszavásárlása a bruttó államadósságot csökkenthetné, mely a második negyedéves adatok szerint jelentősen megugrott a forint euróval szembeni gyengülésének köszönhetően.
Az elmúlt években amúgy is sokat lehetett hallani arról, hogy év vége közeledtével számos technikai átcsoportosítást végzett az állam az államadósság kozmetikázása miatt. Elviekben az is elképzelhető, hogy idén is szükség lesz hasonlóra, de könnyen lehet, hogy már jövő évre épít fel a kormány egyfajta puffert, tartalékot.
Még a magánnyugdíjpénztári vagyon államosításakor számos magyar tőzsdei cég tulajdonrésze került a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz. Ilyen például az időközben jelentősen felduzzasztott Rába csomag (73 százalék) is, de ugyanúgy van részesedése a Richter, ÉMÁSZ, PannErgy és FHB cégekben is. És természetesen nem lehet megfeledkezni a legnagyobb pakettről, a stratégiai fontosságú 25 százalékos Mol-csomagról sem, amit a magyar állam rendkívül kedvezőtlen időzítéssel még 25 ezer forint környéki áron vásárolt meg az oroszoktól, az olajcég részvényeivel pedig ma 13 ezer forint alatt kereskednek a BÉT-en.