Versenyképes is lehet a biogazdálkodás

Helyettesítheti a vegyszereket a vegyes vetés

„A Greenpeace megoldása a világ élelmezési válságára” – címmel szervezett előadást a zöld szervezet. Az iparszerű gazdálkodás egészégi kockázatairól és az organikus gazdálkodás sok szó esett, de a globális éhezésre adható válasz elmaradt.

A kissé félrevezető című rendezvényen a Greeenpeace két tanulmányát mutatták be, az első a növényvédő szerek, illetve általában az ipari mezőgazdaság káros hatásairól szólt, a másik ennek egyik alternatíváját, az ökológiai gazdálkodást mutatta be. Utóbbinak az egyik sikeres megvalósítását mutatta be Üveges Gábor, Hernádszentandrás polgármestere és a BioSzentandrás program elindítója.

Sterilitást, hormonzavart okozhatnak

„A növényvédő szerek hatásai az emberi egészségre” című tanulmányról Bardócz Zsuzsanna Stuttgart Békedíjas biokémikus mutatta be. A tanulmányt az exeteri egyetemen működő Greenpeace Kutatólaboratórium állította össze, ahol Bardócz Zsuzsanna elmondása szerint bizonyították, hogy az Európa-szerte használt

növényvédő szerek és tápok felelősek számos, napjainkban egyre gyakoribb egészségügyi problémáért.

A növényvédő szerek bevitele növeli a rák, a gyermekkori leukémia, az immun- és a hormonrendszer elváltozásainak és a férfiak között fellépő sterilitás kockázatát.

Bardócz Zsuzsanna a mezőgazdasági vegyszerek káros hatásairól beszélt Forrás: Origo

Ugyanezek a szerek járulnak hozzá a méhek pusztulásához is, ami azért is probléma, mivel a legfontosabb haszonnövények több mint 70 százalékának beporzása a rovaroktól függ. Kutatók szerint, ha a méhek kipusztulnának, az az egész bolygón tömeges fajpusztulást indítana el, és mai formájában az emberi civilizációnak is véget vetne.

A növénytermesztésnél az állattenyésztés helyzete sem jobb”

– mondta Bardócz Zsuzsanna. „Az állatok növekedését hormonokkal szabályozzák, azért, hogy el tudják viselni a zsúfoltságot, antibiotikumokat kapnak. Ehhez még hozzájárulnak mindazok a vegyületek is, amiket a feldolgozás során adnak hozzá az élelmiszerekhez: szinezőanyagok, az e-számokként ismert adalékok és a csomagolásból bekerülő vegyszerek.”

Minőségi éhezés

Hozzátette azt is: a nagyipari módon termelt élelmiszerek tápanyagtartalma is csökken. Bár a kalóriamennyiségük megegyezik a háztáji terményekkel, a bennük található ásványi anyagok és vitaminok (gyűjtőnéven mikrotápanyagok) mennyisége sokkal kevesebb. Ez vezet az úgynevezett „minőségi éhezés” kialakulásához, vagyis ahhoz, hogy bár a fejlett világban

mindenki több mint elegendő kalóriához jut, de nem visz be elegendő mikrotápanyagot

– ez hozzájárul az elhízás, és ahhoz kötődő szövődmények terjedéséhez is.

Leggyakrabban a szintetikus és rovarölőszerek okoznak problémákat, mint amilyenek például a piretrint tartalmazó rovarirtók (ez többek között a kiskereskedelmi forgalomban is kapható „hangyaporok” hatóanyaga is), vagy a közelmúltban tiltólistára került, a méheket is elpusztító neonikotinoid tartalmú keverékek. Ezek a tanulmány szerint már alacsony koncentráció esetén is hosszan tartó károsodást okozhatnak.

Hímnőssé váltak a békák

Szintén tiltólistára kerültek az atrazin tartalmú gyomirtók, amelyek az emberi hormonháztartást is képesek felborítani. Simon Gergely, a Greenpeace közép- és kelet-európai vegyianyag-szakértője arról beszélt, állatkísérleteken bizonyították, hogy az atrazin már kis mennyiségben is képes például hím békákat hermafroditákká változtatni. Simon Gergely hozzátette: ezeknek az anyagoknak a lakosság máig ki van téve, hiszen a lebomlásuk rendkívül lassú, így még mindig kimutathatók a talajban és az emberek szervezetében.

„A lakosság egésze ki van téve a hasonló szerek hatásainak, mivel

az élelmiszerek felében kimutatható valamilyen növényvédő szer.

Emellett fokozottan veszélyeztetettek az agrárterületek közelében élők, különösen a mezőgazdaságban dolgozók. A vegyszerek fokozottan károsak a kisgyerekekre és a magzatokra, növelik az értelmi fogyatékosság, a leukémia, később az Alzheimer- és a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát” – mondta Simon Gergely.

Ökológiai gazdálkodással termesztett élelmiszerek https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/

A megoldás a felszólalók szerint az ökológiai gazdálkodásra való átállás lenne. Ennek a lényege, hogy a növények védelmét vegyszerek helyett természetes eszközökkel oldják meg, valamint az, hogy nem alkalmaznak génmódosított (GMO) terményeket. Utóbbiakról, mint elhangzott, nem egyértelmű, hogy a génállományuk stabil-e, több generáció után nem eredményez-e életképtelen növényeket. Később egy nézői kérdésre válaszolva Bardócz Zsuzsanna azt mondta: a GMO abban különbözik a nemesítésről, hogy a növények DNS-ébe idegen, állati vagy növényi eredetű géneket iktatnak be.

Vethető növényvédők

Rodics Katalin, a Greenpeace közép- és kelet-európai agrárkampány- koordinátora több módszert is ismertetett, amivel helyettesíthetők a vegyszerek. Ilyen például az úgynevezett push-pull vetés:

a gazda ilyenkor a haszonnövények köré olyan növényeket telepít, amelyek elriasztják a kártevőket,

ezek köré pedig olyanokat, amelyek vonzzák azokat. Így a rovarok nem a haszonnövényt fogják pusztítani.

Hangsúlyozta: szintén fontos, hogy a monokultúrák helyett egy termőterületre többfélét ültessenek a gazdák, mivel különböző növények egymás termelési hozamát is növelik, egyes növények (például sok hüvelyes) nitrogénnal töltik fel a termőföldet, amely szerepet játszik a növények hajtásnövekedésében. Így ezek ültetésével helyettesíthető a nitrátos műtrágyák használata.

Helyettesítheti a vegyszereket a vegyes vetés Forrás: https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/22153088951/

Nyereséges is lehet

Rodics Katalin szerint a megfelelően és elég széles körben alkalmazott ökológiai gazdálkodás akár versenyképes is lehet az ipari mezőgazdasággal. „Az, hogy olcsóbb lehet-e a biogazdálkodással előállított élelmiszer, attól függ, milyen növényekről beszélünk” – válaszolta az Origo kérdésére. „Kínában egy rizstermelő vidéken kétféle rizst vetettek: az egyiknek nagyon magas hozama volt, a másik viszont immunis volt egy arrafele gyakori rozsdabetegségre.

Azzal, hogy a két fajtát együtt vetették, csoport-immunitás alakult ki,

így a magas hozamú rizs is megmaradt, ezzel 60-70 százalékkal tudták növelni a termelékenységet” – mondta Rodics Katalin.

Hozzátette: még nincs minden növényfajtára hasonló, kidolgozott módszer, ezért szükség lenne további kutatásokra, innovációkra, azért is, mivel a vegyszerek egyre drágábbak. „Szintén drágulnak a vetőmagok, mivel ezek nagy részét néhány nagyvállalattól veszik meg a gazdák, akik folyamatosan növelik az árakat.” Szerinte szintén növelhető lenne a hatékonyság régióspecifikus, az adott területen a leginkább ellenálló terményfajták vetésével.

Profittól esnek el a magyar gazdák

Egy Magyarországon működő ökológiai gazdaságot mutatott be Üveges Gábor hernádszentandrás polgármester. A borsodi faluban öt éve álltak át ökológiai gazdálkodásra, főleg zöldségeket termelnek, amelyeket az általuk alapított BioSzentandrás márkanév alatt értékesítenek. Mint mondta, a magyar vidék közösségei számára követhető lenne ez a modell, mivel sok termelő komoly profittól esik el, amikor az értékesítési, marketing és más, termelésen túli feladatokat más szereplőkre bízza.

Üveges Gábor: a kishitűség is probléma a magyar vidéken Forrás: flickr.com/photos/greenpeacehu

Üveges Gábor kritizálta a magyar vidékfejlesztési politikát, beleértve azt a hozzáállást, ahol az olyan területeket, mint Borsod-Abaúj-Zemplém megyét „hátrányos helyzetűnek tekintik. Még csak 20 évvel ezelőtt egy itteni parasztember elzavarta volna azt, aki azt mondja neki, hogy ő halmozottan hátrányos helyzetű. A legnagyobb gond a kistelepüléseknél a kontraszt a valós értékeik és a valóság felfogása között. Ezeken a területeken soha nem az volt a kérdés, hogy magát el tudja-e látni, hanem hogy az ország más részeit hogyan tudja ellátni” – fogalmazott.