A Nemzeti Földalap a megyei kormányhivatalok részére már átadta a mintegy tízezer 3 hektárnál nagyobb terület adatait, a többi, mintegy 41 ezer 3 hektár alatti földrészét pedig folyamatosan hirdeti meg, így a szerződéskötések is folyamatosak lesznek a miniszter tájékoztatása szerint.
A licitálás a megyei jogú városokban, megyeszékhelyeken, illetve a nagyvárosokban lesz,
nagyjából minden második napon, az árveréseket a megyei kormányhivatalok és a Nemzeti Földalap munkatársai koordinálják.
A döntően szántó művelési ágba tartozó állami földterületek árverése várhatóan novemberben kezdődik, és néhány hét alatt lebonyolódik. A licit az 5,5 millió hektár magyarországi termőterület mintegy 7 százalékát, nagyjából 350-400 hektárt érint.
Fazekas Sándor hangsúlyozta, hogy a földárverésekről szóló kormányhatározat néhány nappal ezelőtt megjelent, az árverésen történő földeladás a Nemzeti Földalapról szóló törvényben benne van, erre korábban is volt mód. A szabályrendszer lehetővé teszi, hogy átláthatóan, nyilvános keretek között történjen meg az állami földek értékesítése, így nemcsak a vásárolni szándékozók, hanem az érdeklődők is jelen lehetnek.
A törvény értelmében
egy gazda maximum 300 hektárt vásárolhat,
a programban helyben lakó gazdák indulhatnak, a licitáláshoz 10 százalék letéti összeg kell. Az árverés a piaci ár plusz 10 százalékról indul.
Fazekas Sándor hangsúlyozta: több biztosíték védi a magyar állam érdekeit a spekulációtól, hiszen az árverésen helyben élő magyar állampolgár földművesek vehetnek részt, cégek nem. Az árverésen az nyer, aki a legmagasabb árat kínálja, a szabályozás szerint elővásárlási jogot élveznek egyebek között a haszonbérlők. Ismertetése szerint a nyilvános árverésen garanciális feltételek mellett lehet majd földet venni, 20 évi elidegenítési-terhelési tilalom mellett, az állam visszavásárlási jogának bejegyzésével. Ha egy terület nem kel el, azt újra meghirdetik, lefelé nincsen licit, felfelé viszont nincsen határ.
Arra a felvetésre, hogy a korábbi kormányzati szándék ellenére most miért akarják eladni a földeket a miniszter azt felelte:
a föld a magyar gazdák tulajdonában van a legjobb helyen,
mivel a magyar állam nem műveli azt. Hozzátette: a gazdák szeretnének minél több földet vásárolni, igényeiket a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és az agrárkamara is megfogalmazta, illetve évente több ezren vesznek jelenleg is 3 hektárnál kisebb területeket.
Nehezen találni indokot, miért adják el az állami földeket
Év végéig el kell adni a az állami földek nagy részét. Érthetetlen a szándék és a sietség is. Ezeknek a földeknek a többségét hosszú távra bérbe adták: nem lesz azé a föld, aki megműveli. A teljes magyar földvagyonhoz képest nincs szó jelentős méretű területről, de ha eladják, az állam elveszít egy eszközt, amellyel bele tud szólni a mezőgazdasági ágazat alakulásába. Ráadásul, ha egy brüsszeli döntés miatt külföldieknek is meg kell engedni a földvásárlást, akkor nagy összeget bukhat a költségvetés a korai értékesítéssel. A témáról szól korábbi cikkünk.A gazdák részéről van igény a nagyobb területen való gazdálkodásra, ami egyezik azzal a kormányzati szándékkal, hogy a föld azé legyen, aki megműveli: helyben lakó magyar földművesekhez kerüljenek a magyar állam tulajdonában lévő földek. Aki ezt ellenzi, különösen a balliberális ellenzék, az igazából a külföldiek kezére akarja játszani a földet - fogalmazott Fazekas Sándor.