A monetáris tanács legutóbbi, szeptemberi kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta az 1,35 százalékos alapkamatot, a tanács tagjai egyhangúlag a kamattartásra szavaztak. A júliusi kamatdöntő ülés után Matolcsy György, a jegybank elnöke bejelentette, hogy véget ért az alapkamat-csökkentési ciklus. Akkor azt is mondta, hogy az MNB a következő években hosszan tartó, laza monetáris politikára rendezkedik be.
Az elmúlt hónapban több, kötvény és forintpiacot is megmozgató döntést az MNB nem az ülésen tett közzé, ezért most újdonságokra nem számítanak az Equilor elemzői. Korábbi interjúk szerint november közepén tehetnek majd közzé újabb információkat – akkor a banki hitelezés fellendítésével és az NHP program kivezetésével kapcsolatos információkra számíthatunk, amelyet várhatóan a Garanciaalap válthat fel.
Az MTI-nek nyilatkozó londoni elemzők véleménye hosszabb távú kamatpályájáról ugyanakkor már eltért: vannak olyan várakozások, amelyek egészen 2017 végéig változatlan alapkamatot valószínűsítenek, míg más londoni szakértők bizonyos feltételek teljesülése esetén el tudnak képzelni újabb MNB-kamatcsökkentést a belátható előrejelzési távlatban. Utóbbiak közé tartoznak a Royal Bank of Scotland (RBS) londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői, akik szerint, ha a jelenlegi inflációs folyamatok tartósnak bizonyulnak, a monetáris tanács a következő hónapokban fontolóra veheti a pénzügypolitika további enyhítését.
A szeptemberi kamatdöntésülés rövidített jegyzőkönyve szerint a szeptemberi inflációs jelentés előrejelzésének ismeretében a monetáris tanács úgy ítélte meg, hogy az alapkamat aktuális szintje és a laza monetáris kondíciók tartósan, a vártnál hosszabb ideig történő fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével.
A monetáris tanács akkori értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság azonban továbbra is óvatos monetáris politikát indokol.