Kritikus időszakkal néz szembe hazánk

Lázár János

A következő fél év kritikusan fontos a magyar gazdaság jövője, fenntartható növekedése szempontjából, a kormány pedig megvizsgálja azt, hogy milyen intézkedések kellenek ahhoz, hogy fenn tudjuk tartani a 2 százalék feletti gazdasági növekedést - jelentette ki a Portfolio Budapest Economic Forum nyitóelőadásán Lázár János. Külföldi elemzők szerint jelentősen javult a régió megítélése, sokkal ellenállóbbá vált hazánk a külső sokkokkal szemben. Ugyanakkor a hazai jegybankárok között nézetkülönbségek akadtak.

A Portfolio Budapest Economic Forum délelőtti előadásainak, panelbeszélgetéseinek összefoglalóját tesszük közzé.

A Miniszterelnökség vezetője utalt a Volkswagen-botrány hazánkat is érintő negatív hatásaira, a kínai lassulás kockázataira, a kifutó EU-ciklus miatt a 2016-ban elvileg jelentősen lassuló uniós kifizetésekre.

Lázár János előadásának főbb pontjai:

• A következő fél év a bürokráciacsökkentésben is kritikusan fontos.
• 107 törvény módosítása jön a következő hetekben.
• Létszámcsökkentésre is szükség van az állami bürokrácia-csökkentés keretében.
• A fenntartható növekedés és fenntartható államadósság-csökkentés megteremtése nagy, de nem lehetetlen kihívás.
• Ezért több intézkedést is tesznek: jön az állami fejlesztési-beruházási alap, melynek célja, hogy gyorsuljon az EU-források kifizetése, mely során a nagyobb kkv-k célzott támogatása is képbe kerül.
• Mindezt a banki hitelezés élénkítésének is szükséges kísérnie, de ehhez felülvizsgálják a bankokkal kötött februári megállapodást is.
• Budapestet leválasztják Pest-megyéről, hogy javítsák a központi régió EU-s pénzlehívását.
• Egyúttal Pest-megyét 130 milliárd forintos költségvetési forrással kompenzálni fogják a leválasztásig.
• EU-s pénz nem lesz lakossági energiakorszerűsítésre.
• A tavalyi 1700-1800 milliárd forintról idén legalább 2200 milliárdra gyorsul az EU-s pénzkifizetés.
• A jövő évi minimális cél 1500-1600 milliárd forint lenne, de Lázár 2000 milliárdos célt szeretne kitűzni.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint kritikus lesz a következő fél év Forrás: MTI/Soós Lajos

Jelentős nézetkülönbségek a jegybankárok között

Éles vita alakult ki az MNB önálló monetáris politikája alakításának képességéről Surányi György volt elnök és Nagy Márton jelenlegi jegybanki alelnök között a Budapest Economic Forum panelbeszélgetésén. Surányi szerint ugyanis egy kis, nyitott gazdaságban nem igazán lehet magunkat függetleníteni a nagy jegybankok kamatciklusától, miközben a forintosítás után a lakosság már nem árfolyam, hanem kamatkockázattal fog szembenézni.

Nagy Márton szerint az elmúlt évek intézkedései, mint például a külső sérülékenység csökkenése, a külső adósság és a lakossági devizaadósság leépítése, a jegybank kamatpolitikája, az NHP (Növekedési Hitelprogram) mind-mind olyan lépés, amely az önállóságot igyekszik erősíteni, ráadásul sikeresen.

Surányi György az MNB önállóságra való törekvéséről előre bocsátotta:

ezen a területen egy kicsit kisebb önbizalom is helyénvaló lenne."

Rámutatott: a magyar egy kis, nyitott gazdaság, az alacsony infláció pedig "importált infláció", annak a gazdaságpolitikai mixnek a következménye, "amiről a magyar gazdaságpolitikai döntéshozók nem sokat tehetnek". (MTI)

Surányi György a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt elnöke és Nagy Márton, az MNB alelnöke a Portfolio gazdasági konferenciáján Forrás: MTI/Soós Lajos

Karvalits Ferenc szerint az MNB olyan elköteleződéseket vesz magára az NHP és az Önfinanszírozási program keretében, ami nem a jegybank feladata, illetve a magyar gazdaság tartós leszakadásának veszélyére figyelmeztetett. A volt MNB alelnök Karvalits elmondása alapján a monetáris döntéshozók szerte a világban nehezen hagynak fel a laza monetáris politikával, pedig az bizonyos piaci buborékok képződésével, kialakulásával járhat. Úgy látja, hogy a vállalati szektor a kedvező kamatkörnyezetben, a beruházások elhúzódó hiánya ellenére sem dönt a hitelfelvétel mellett, és az sem "egészséges", ha egy országnak jelentős folyó fizetési mérleg többlete van. (MTI)

Bod Péter Ákos szerint Magyarország fokozatosan veszíti el képzett munkaerejét,

ami a bérszint-növekedés mellett a működés leállásával fenyeget számos szektorban, akadályozva és akár ellehetetlenítve a felzárkózást.

Megváltozott régiónk megítélése

A külföldi elemzők panelbeszélgetésén elhangzott, hogy

megváltozott a régiónk megítélése a piacon: most már sokkal ellenállóbb a sokkokkal szemben, mint korábban volt.

Magyarország már megérdemelné a felminősítést, ennek csak az időpontja kérdéses - mondta Pasquale Diana, a Morgan Stanley és Vladimír Vano, a Sberbank vezető elemzője.

Pasquale Diana, a Morgan Stanley vezető elemzője szerint megbízhatatlanok a hivatalos gazdasági adatok. A kínai kereskedelmi kapcsolatok nem jelentősek Magyarország számára, hiszen az export 1,5 százalékát teszik ki. A köztes árukat is figyelembe véve viszont elmondható, hogy a magyar áruk 5 százaléka köt ki Kínában, ami már jelentős arány Magyarország számára. A bizonytalanság megmarad továbbra is, romlani azonban nem fog a helyzet Diana szerint.

Vladimír Vano, a Sberbank vezető elemzője felhívta a figyelmet, hogy a kínai részvénypiaci összeomlás előtt buborék képződött Kínában, különösen a hitelből finanszírozott lakáspiacon. A kínai részvénypiacok 26-os P/E mutatója irracionálisan magas volt, a buborékot a vállalati nyereségek visszaesése tűként pukkantotta ki. A kínai jegybank szerepe egyébként jóval nagyobb, mint amihez nyugaton hozzászoktunk, az új status quo pedig a folyamatos változás lett.

Kevésbé hat hazánkra egy esetleges Fed-kamatemelés

A piacok korábban úgy gondolták, hogy egy sokk kell hozzá, hogy ne emeljen kamatot a Fed, a kamatemelés szeptemberben végül mégis elmaradt. Most arra számítok, hogy az amerikai jegybank decemberben emel kamatot - mondta Pasquale Diana. A mi régiónkban szerinte a Fed kamatemelésének csak korlátozott hatása lesz, Magyarországot ebben a pozitív külső egyenlege is védi.

A Közép- és Kelet-Európával kapcsolatos percepció egyébként változóban van: a befektetők most már pufferként tekintenek a külső többletre, ami jelentős változás. Vladimír Vano szerint a magyar forint sokáig megvert devizaként viselkedett a kilencvenes évek kedvező folyamatait követően, ma már azonban nincs szégyellnivalója a régiónak és Magyarországnak a benchmarknak tekintett régiókhoz képest.

Pasquale Diana szerint rövid távon lassulás figyelhető meg a régióban, amit negatívan érinthet a Volkswagen-sztori is. Nagy az autóipar hozzájárulása a GDP-hez, de valójában kisebb, mint ami a sajtóban megjelenő fő számokból kiolvasható. A piacok már beárazták Magyarország esetében a befektetési javasolt minősítést, amit Magyarország a hitelminősítőktől is megérdemelne. Vladimír Vano emlékeztetett, hogy az államadósság jelentősen, 80 százalék alá csökkent, az államháztartás hiánya kellően alacsony. A Sberbank vezető elemzője szerint

nem az a kérdés, hogy felminősítik-e Magyarországot, hanem az, hogy mikor.

Fel kell pörgetni a hitelezést

Pasquale Diana szerint az elmúlt másfél évben jól teljesített a magyar gazdaság, de vannak komoly problémák, mint például a demográfiai hanyatlás és a hitelezés akadozása. A bankszektor számára kedvező volt az EBRD-szándéknyilatkozat, de a nemzetközi befektetők szeretnék, ha évi legalább 5-10 százalékkal bővülne a hitelezés.

Vladimír Vano szerint ha külső sokkok miatt átlépi a 320-at az árfolyam, akkor mindenképp érdemes forintot venni, egyébként év végén 310 körül lehet az árfolyam, ugyanakkor a monetáris politika változásai nagy volatilitást okozhatnak. Pasquale Diana szerint 2016 végén 297-298 forinton lehet az euróárfolyam. A forint megosztja az elemzőket (sokkal inkább, mint a kötvénypiac), nagy ugyanis a monetáris politikának való kitettsége - tette hozzá.