Brazíliában chicletnek hívják a rágógumit – ezek szerint a több tucat márkanév közül ez volt annak idején a legnépszerűbb, vagy a legolcsóbb, esetleg az első elérhető fajta. Erdélyben cariocának hívnak minden filctollat, holott az csak egy márka a sok közül. Épp úgy, ahogy Amerikában sem a Kleenex az egyetlen fajta papírzsebkendő, mégis ez a szó a tiszta orrfújás szinonimája. Aligha gondolunk Cardigan grófra, amikor felkapjuk a róla elnevezett ruhadarabot, sem a maga korában igen népszerű Francois Mansart építészre, amikor manzárdra kapaszkodunk fel, és ugyan mikor jut eszünkbe lord Sandwich, ha megkenünk és egymásra fektetünk két szelet kenyeret?
Mi, magyarok, sokszor még mindig a közértbe megyünk le, tollat veszünk az ápiszban, mirelitből készítünk vacsorát, holott mindhárom fogalom egy lezárult korszaké, az első kettő pedig még betűszó is volt eredetileg. Ez a fajta átalakulás akkor játszódik le, amikor az új szó valamilyen űrt tölt be. A másnapra szállítást mint szolgáltatást például a FedEx vezette be, az Egyesült Államokban köznevesedett is. Lehetne éppen másnapra szállításnak hívni, de mivel a FedEx előtt ilyesmivel senki nem foglalkozott, a tulajdonnév benyomult a résbe. Eléggé érthető: ugyan ki választaná a hosszas körülírást, amikor elég, ha annyit mond, elfedexezi azt a csomagot?
Majd ha a polcon is guglizunk
„Érdekes felvetés, de nyelvészetileg nem egészen megadatolt – mondja dr. Laczkó Krisztina, az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék docense, az Osiris helyesírási szótárának társszerzője. – Régi folyamat a tulajdonnevek köznevesülése, de nem készült olyan mentálisháttér-feltérképezés, amelyből pontosan ismerhetnénk a folyamat okát. A jelenség helyettesítés, metonímia: az eszközt a leginkább előtérben lévő márkával „cserélik" ki. A fénymásolásra a xeroxozás tipikusan ilyen. Ugyanez a márkanevekkel lényegesen fiatalabb jelenség. Nem egészen tiszta, hogy amikor guglizunk, a Google-t mint nevet vagy mint címet használjuk. A Linoleum is egy bizonyos termék volt eredetileg, így a linóleum ma akkor is műanyag padlóburkolatot jelent, ha más a márkája, guglizni viszont valóban a Google felületén szoktunk. Ha a könyvespolcon keresgélve azt mondanánk, megguglizzuk, hová bújt az Egri csillagok, az nagyon eredményes áttétel lenne."A nyelvbe mélyben befurakodó márkanevek általában márkaóriások, de a világhír kevés hozzá. Az Apple sokkal többet ért el a Xeroxnál, mégsem eplzünk, ahogy nem nájkizunk vagy májkroszoftozunk sem. Méghozzá azért nem, mert ezek nem tűpontos asszociációk, több dolgot is jelenthetnének: iPhone-t használni épp úgy, mint Airbookot, Nike futócipőt húzni ugyanúgy, ahogy Nike úszószemüveget használni. Ezzel szemben amikor az Adobe piacra dobta elhíresült alkalmazását, semmi mással nem lehetett még fotosopolni, csak a Photoshoppal. Így mondjuk azóta is, akkor is, ha paintben vagy más szoftverrel ügyködünk egy fotón.
A Xerox épp a közelmúltban került kutyaszorítóba a nevére épülő fogalommal. Aki fénymásol, az xeroxozik. Szupersiker, a legnagyobb érdem. Most azonban, hogy a nagyvállalat módosítana a profilján és átalakítaná a tevékenységi körét, külön fejfájást okoz neki, mihez kezdjen a köznevesedéssel. Hogyan érje el, hogy miután a nevéről mindenki egy bizonyos munkára asszociál, mostantól inkább más jusson eszünkbe? A Xerox „[…] jóllehet nem akarja elveszíteni a fénymásoló, kiszolgáló iparágban megszerzett érdemeit és helyzeti előnyét, de a brand jelentését ki akarja bővíteni, és a hangsúlyt az üzleti folyamatok támogatására helyezi. Mint mondják, a márka tényleges értékei jelenleg nem reflektálnak eléggé a márkával szembeni elvárásokra, az újrafogalmazás ezen a helyzeten kísérel meg változtatni” – írja Böhm Kornél kríziskommunikációs szakember szakmai blogján. Így most ugyanaz, ami idáig csak magas szakmai presztízst jelzett, útjába áll a bővülésnek. Nincs erre forgatókönyv, kíváncsian várjuk, hogyan vágja ki a Xerox a lepkehálót.
Tegyük hozzá, a köznevesüléssel gyengül is a márka. Van, hogy maga a cég harcol az általánosodás ellen, majd elveszti a csatát. Így járt az aszpirin, a termosz, sőt a 20-as években egy porszívómárka, a Hoover. Ők már hiába védenék le a nevüket, a márkanév meghonosodása után nem lehet szerzői jogokkal operálni, nem lehet jogosan követelni a kizárólagosságot. Sem a Vaseline, sem a Hoover Company nem tudta megállítani az eróziót. Akit érdekel, ezen a linken kedvére tallózhat a hajdani tulajdon-, ma köznevek között.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a folyamat nem irányíthatatlan. Körülbelül két évtizeddel ezelőtt ugyanebben a csatában kitartott és győzött a Nintendo. A trend arra lejtett, hogy a világ lenintendózzon minden hasonló szórakoztató alkalmazást. A cég azonban kötötte az ebet a karóhoz, és győztesen került ki. Ma a szürke játékmonitorról szólva gondolkodás nélkül az – egyébként megjelenésekor neologizmusnak számító – játékkonzol jön a nyelvünkre.