Kedden tartja soron következő, októberi kamatdöntő ülését a monetáris tanács, piaci elemzők egybehangzó véleménye szerint a testület szeptemberhez hasonlóan
nem változtat az alapkamat 1,35 százalékos szintjén.
A júliusi kamatdöntő ülés után Matolcsy György, a jegybank elnöke bejelentette, hogy véget ért az alapkamat-csökkentési ciklus. Akkor azt is mondta, hogy az MNB a következő években hosszan tartó, laza monetáris politikára rendezkedik be.
Nem változik a kamat
A Reuters hírügynökség elemzők körében végzett felmérésekor - október 12. és 14. között - megkérdezett mind a 20 szakértő úgy vélte, hogy a jegybank a következő ülésén nem változtat az alapkamaton. Amennyiben az elemzői várakozásoknak megfelelő döntés születik, akkor az alapkamat már a harmadik egymást követő hónapban marad rekordalacsony, 1,35 százalék.A Reuters által megkérdezettek szerint a jegybanki alapkamat nem változik a jövő év végéig, 2017 végére pedig 2 százalékra nő. Egyes szakértők ugyanakkor nem zárták ki egy jövő évi kamatcsökkentés lehetőségét sem, erre azonban csak abban az esetben kerülhet sor, ha az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed eláll a kamatemeléstől.
Kedden közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a keresetek augusztusi alakulását. Júliusban 3,1 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó keresetek az egy évvel korábbihoz képest, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 3,8 százalékos volt a növekedés. A keresetek emelkedése némileg lassult az előző havi 3,6, illetve 4,7 százalékos ütemet követően. A 0,4 százalékos júliusi inflációval számolva
a reálkeresetek emelkedése júliusban 2,7, illetve 3,4 százalékos volt.
Az év első hét hónapjában 3,5 százalékkal nőttek a keresetek a nemzetgazdaságban és átlagosan 243 ezer forint fölé emelkedtek.
Szerdán hozza nyilvánosságra a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a részletes tájékoztatását az államháztartás központi alrendszerének szeptember végi helyzetéről. Az október elején közzétett előzetes adatok szerint
az államháztartás központi alrendszerének idei első kilenc havi hiánya 954,6 milliárd forint volt,
a szeptemberi deficit 39,7 milliárd forintot tett ki.
Tavaly január-szeptemberben 844,6 milliárd forint volt a hiány, szeptemberben pedig 14,2 milliárd forintos többlettel zárt az államháztartás központi alrendszere. A két év szeptemberi egyenlegének különbsége alapvetően az uniós bevételek és kiadások eltérő alakulásából következett.