Tavaly a pénzeszközöknél lassabb ütemben, alig 4,3 százalékkal – összesen 35 billió euróra – nőttek a háztartások kötelezettségei. Ez a pénzügyi válság kitörése óta tapasztalható legnagyobb globális adósságbővülés. Ha ezt az adósságot levonjuk a bruttó pénzeszközállományból, akkor kitűnik, hogy
2014 végére a nettó pénzeszközállomány elérte a 100 billió eurós rekordszintet,
ami az előző évihez képest 8,1 százalékkal magasabb, áll a közleményben.
A korábbi évekhez hasonlóan a pénzeszközök növekedése regionálisan jelentős eltéréseket mutat. Továbbra is – Japán kivételével – Ázsia a növekedés éllovasa, ahol a nettó pénzeszközök értéke 2014-ben 18,2 százalékkal nőtt. A tendencia mögött elsősorban az értékpapír-állomány ugrásszerű – és néha nem is fenntartható – bővülése áll, ami különösen Kínára igaz.
A világ két másik feltörekvő régiójában, azaz Kelet-Európában és Latin-Amerikában azonban a növekedés sokkal visszafogottabb volt: az előbbinél 8,6 százalékkal, az utóbbinál pedig mindössze 4,2 százalékkal bővült a pénzeszközállomány. Kelet-Európában ez – 2013-hoz képest – három százalékpontos visszaesésnek felel meg.
Magyarországon a bruttó pénzeszközállomány 9,2 százalékkal, a nettó pénzeszközállomány pedig 12,9 százalékkal bővült tavaly. A kettő közötti különbség a lakossági hitelállomány alakulását tükrözi. Tavaly – immár negyedik egymást követően évben – 1 százalékkal csökkentek a kötelezettségek.
A 2010-es csúcshoz képest a magyar háztartások közel 20 százalékkal csökkentették adósságterheiket. Ennek eredményeként az adósságráta – az adósságállomány a GDP százalékában kifejezve – közel 14 százalékponttal, 28,9 százalékra csökkent, ami 4 százalékponttal elmarad az Európai Unió kelet-európai tagállamainak átlagától – áll az Allianz közleményében.