Véget érhet a motivációs levél aranykora, ez jön helyette

Business associates reviewing document

Az álláskeresők mumusa, a motivációs levél vita tárgya lett az utóbbi időben. A legtöbb pozícióra ma már elvárás, de ki és miért várja el? Lássuk, mióta szokás motivációs levelet írni, és milyen új formátum szoríthatja ki az álláskeresők által utált formátumot.

A motivációs levél nem fő szempont a kiválasztásnál Forrás: PhotoAlto/Eric Audras

A releváns munkatapasztalat és az ahhoz kapcsolódó készségek nyomnak a legtöbbet latba a munkaerőtoborzásnál – derült ki az Addison Group amerikai hr-vállalat felméréséből, amely azt vizsgálta, hogy a mai hr-vezetők mit várnak el a jelentkezőktől. Az 505 megkérdezett hr-vezetők fele ezeket veszi leginkább figyelembe, amikor a cv-k között válogat. Az is kiderült, hogy az önéletrajz továbbra is alapvető eleme a toborzási folyamatnak, a motivációs levél aranykora azonban lehet, hogy a végéhez közeledik.

Leonardo Da Vinci írt először cv-t

Az önéletrajz mint találmány állítólag Leonardo da Vincihez kötődik. A legenda szerint akkor készítette el önéletrajzát, amely egyben a világ első önéletrajza volt, amikor Ludovico il Moro-hoz, Milánó hercegéhez jelentkezett munkára. 1482-ben, 30 éves korában kézzel írta a levelet, amelyben készségeit és tapasztalatait mutatta be. Napjainkban, 500 évvel később a munakerőtoborzás alapvető kelléke az önéletrajz.

Valójában keveset árul el

Az Addison Group kutatása szerint a hr-esek 18 százaléka gondolja úgy, hogy a motivációs levél van olyan súlyú, mint az interjú, az önéletrajz vagy a referenciák. 74 százaléknak az interjú a legfontosabb, a második helyen pedig az olyan alapvető készségek állnak, mint hogy képesek vagyunk-e beszélgetni, és szimpátiát kelteni. A motivációs levélnek eredetileg az a célja, hogy megmutassa, milyen ember van a teljesítmény mögött.

A formális levélformátum azonban gyakran inkább elfedi, mint megmutatja a jelentkező személyiségét.

Lerf Andrea coach szerint a motivációs levél azért fontos a pályázónak, mert elmondhat magáról mindent, ami esetleg az önéletrajzból kimaradt, illetve itt jobban ki lehet fejteni az egyes pontokat. „Például ha valaki váltani akar, akkor arra van itt lehetősége, hogy megindokolja, miért is akarja másik helyen kipróbálni magát, és ebben milyen képességei, korábbi tapasztalatai, kompetenciái segítik. Ilyen szempontból a motivációs levél lehetőség, amellyel érdemes élni. Mindenkit bátorítanék arra, hogy ne csak egy letudandó levélként kezelje, hanem tényleg próbálja meg átgondolni, és megfogalmazni, hogy mi motiválja őt a jelentkezésre, és miért lenne előnyös a cégnek, ha őt választanák” – véli a szakértő.

Mióta írunk motivációs levelet?

A motivációs levél a 20. században jelent meg, amikor az Amerikai Egyesült Államok gazdasága elmozdult a gyártástól a szolgáltató szektor felé. A 19. században a lakosság 40 százaléka mezőgazdasággal foglalkozott, az 1940-es években azonban már több mint egyharmaduk gyárakban dolgozott. A szolgáltató szektor kialakulása után majdnem megkétszereződött a szellemi munkát végzők aránya a munkaerőpiacon. A gyárakban dolgozó munkások emberi fogaskerekek voltak az összetett rendszerekben: ugyan el tudták végezni a konkrét feladataikat, de sosem kellett személyesen kapcsolatba lépniük az ügyfelekkel. Ezért volt szükség a motivációs levélre, hogy látsszon, milyen ember van a teljesítmény mögött. Az 1930-as években kezdték el használni, az 50-es években már több újságban feladott álláshirdetésben szerepelt, a motivációs levél aranykora azonban a kilencvenes években kezdődött.

Már a takarítói álláshoz is kell

Előfordul, hogy a cégek is túlzásba esnek, mert már olyan pozícióhoz is kérnek motivációs levelet, amelynél nehéz megérteni, miért is van rá szükség. Ha ezt érezzük, akkor gondolkodjunk el azon, hogy miért akarjuk megpályázni az adott állást, valóban nekünk való-e, és megéri a jelentkezésbe valóban annyi fáradtságot beleölni. Ha úgy érezzük, hogy nem tudunk mit beleírni a motivációs levélbe, maximum annyit, hogy a havi fix bér motiválna ebben az állásban, akkor tényleg legyen a fejünkben ott az a kérdés is, hogy ha elnyerjük a pozíciót, akkor hogy fogjuk érezni magunkat, hogyan tudunk majd bejárni minden nap az új helyre.

A hr-vezetők sem a motivációs levélre esküsznek

Inkább próbafeladattal tesztelnek

Az utóbbi években egyre több munkáltató dönt úgy, hogy a motivációs levél helyett máshogy próbál többet megtudni a jelentkezőről. Ebben a nagy techvállalatok járnak az élen: a Googlenél például olyan programozókat keresnek meg, akiknek ismerik a munkáját, és teljesen kihagyják a folyamatból a motivációs levelet.

Motivációs levél helyett egyre gyakoribb elvárás egy-egy próbafeladat megoldása.

Ez nemcsak a techvilágban szokás: közösségi média cégek például tweeteket kérnek a hosszabb formátumok helyett, hogy a jelölt bizonyítsa kivételes fogalmazókészségét és kreativitását.

El kell adni magunkat

Lerf Andrea szerint főleg az idősebbeknek furcsa, hogy még pluszban el kell mondani magunkról, hogy mik az erősségeink, pedig az önéletrajzból úgyis kiderül. Ha azonban átülünk az asztal másik oldalára, és naponta több tucatnyi önéletrajz zúdul ránk, akkor minden támpont jól jön, ami segíti a szűrést.

„Az a rossz hír, hogy

ha mi nem mondjuk el magunkról, hogy miben vagyunk jók, akkor más nem fogja megtenni helyettünk.

Lehet, és érdemes is kérni referenciákat kollégáktól, korábbi vezetőinktől, partnereinktől is, ami szintén segíti hitelességünket, de ettől függetlenül saját magunknak is tisztában kell lennünk azzal, hogy mit tudunk, és mennyit érünk, és ezt tudjuk el is mondani” – zárta szavait a szakértő, biztatva azokat, akik mégis rákényszerülnek egy motivációs levél megírására.