Nem ismer tabukat az EKB

The European Central Bank's new chief Mario Draghi gestures during his first press conference at the ECB in Frankfurt/M., western Germany, on November 3, 2011. The European Central Bank's decision to cut its key interest rates in a surprise move was "unanimous", the 64-year-old Italian said. Draghi's first few days as ECB president have certainly been a baptism of fire. The 17-nation eurozone is back in deep crisis following the shock call by Greece for a national referendum on a debt rescue reached with huge difficulty only last week. Draghi took over at the helm of the ECB from Jean-Claude Trichet. AFP PHOTO / DANIEL ROLAND (Photo credit should read DANIEL ROLAND/AFP/Getty Images)

Az Európai Központi Bank számára nincs tabu, kész minden szükséges eszközt bevetni, hogy felpörgesse az inflációt az euróövezetben - jelentette ki Peter Praet, az euróövezeti jegybank főközgazdásza az AFP francia hírügynökségnek adott nyilatkozatában, néhány nappal a további monetáris lazítást kilátásba helyező ígéretek elhangzása után.

Mario Draghi, az EKB elnöke a kormányzótanács múlt heti tanácskozása után közölte, hogy a növekedési és inflációs előrejelzést aktualizáló decemberi ülésen vizsgálják majd felül a monetáris politikát. Ismét kijelentette, hogy szükség esetén a kormányzótanács

bármilyen eszközt alkalmazhat az euróövezeti gazdaság fellendítésének és az infláció növelésének érdekében, beleértve a kamatok csökkentését is.

Az Európai Központi Bank 2012 óta folyamatosan tolja ki azt az időtávot, amelyen belül elérhetőnek tartja az infláció kívánatosnak tartott, 2 százalék körüli szintjét. Peter Praet elismerte: most is reális az a veszély, hogy az inflációs célszám elérése ismét késedelmet szenved.

Mindent be kell vetni

"Elemezni fogjuk mindezt decemberben, különösképpen az új gazdasági előrejelzés fényében. A kormányzótanács erős üzenetet küldött (...) (Mario Draghi) elnök utasította a szakértőket, hogy a legmélyrehatóbban vizsgáljanak át újra minden rendelkezésre álló eszközt" - mondta a belga közgazdász.

Praet szerint a deflációnak kicsi a kockázata, viszont

reális annak a veszélye, hogy az euróövezet a túl gyenge infláció és növekedés által jellemezhető helyzetbe csúszik.

Ezt megakadályozandó szükség van arra, hogy a kormányzatok is cselekedjenek, mély strukturális reformokat végrehajtva.

Az EKB minden pénzt bevet a gazdaságélénkítésre Forrás: http://greece.greekreporter.com/files/500-euro.jpg

Így küzd a jegybank

Az EKB több eszközt is bevetett a gyengélkedő euróövezeti gazdaság fellendítésére. A kormányzótanács tavaly szeptemberben 10 bázisponttal 0,05 százalékra - rekord alacsony szintre - csökkentette az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveleteinek kamatlábát, míg az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlábát 10 bázisponttal 0,30 százalékra, a betéti rendelkezésre állás kamatát pedig szintén 10 bázisponttal mínusz 0,20 százalékra vitte le. A kamatlábak azóta nem változtak.

Ugyancsak tavaly szeptemberben indította el az EKB a célzott hosszú távú refinanszírozási programot, azaz a bankoknak négy évre szinte ingyenpénzt biztosító kölcsönöket nyújt a reálgazdaság növekedésének támogatása és a deflációs veszély elhárítása végett.

Idén márciusban pedig jött masszív mennyiségi enyhítés: a legalább 2016 szeptemberéig tartó, havi 60 milliárd eurós, összességében 1100 milliárd eurós program keretében elsősorban 2-30 év lejáratú befektetési minősítésű államkötvényeket, továbbá az EU intézményei és magánvállalatok által kibocsátott papírokat vásárolnak euróövezeti központi bankok az EKB megbízásából. A program elindításakor jelezték, hogy az folytatódik, ha jövő év szeptemberéig sem éri el az infláció mértéke az EKB 2 százalékos célszámát.

Az infláció elleni küzdelem eszközeként már nyíltan beszélnek a betéti rendelkezésre állás kamatának további csökkentéséről, amely valószínűleg berzenkedést váltana ki a bankszektorból. Praet jelezte, hogy a döntés előtt tanulmányozni fogják az EKB saját tapasztalatait, csakúgy mint más országokét, így a negatív kamatokat bevezető Svájcét és Svédországét.