Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az idei év globális növekedése gyengébb lehet a tavalyinál, miközben a feltörekvő piacok immáron zsinórban ötödik éve lassulással nézhetnek szembe – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzéséből (World Economic Outlook). A
2015-re és a 2016-ra vonatkozó prognózist egyaránt 0,2 százalékponttal fogta vissza az IMF
a júliusi számaihoz képest, és a tavalyi 3,4 százalékos növekedést követően.
A fejlett gazdaságok a tavalyi 1,8 százalék után idén 2,0, jövőre pedig 2,2 százalékkal növekedhetnek, ami 0,1 és 0,2 százalékponttal rosszabb kilátás a korábban jelzetteknél. Ezen belül az Egyesült Államok 2015-ben 2,6, majd 2016-ban 2,8 százalékkal bővülhet, az eurózóna pedig 1,5, illetve 1,6 százalékkal.
A fejlődő gazdaságok és feltörekvő piacok idei és jövő évi prognózisát szintén 0,2-0,2 százalékponttal vágta meg az IMF, 4,0 és 4,5 százalékra. A legnagyobbak közül Kína 6,8, majd 6,3, India pedig 7,3 és 7,5 százalékkal bővülhet.
Immáron hat évvel az után, hogy a világ kiemelkedett a háborút követő legnagyobb és legmélyebb recesszióból,
a robusztus és összehangolt globális expanzió Szent Grálja még mindig elérhetetlen
– hangsúlyozta Maurice Obstfeld, az IMF kutatási részlegének igazgatója.
A jelenlegi előrejelzés három fő erőt határoz meg napjaink világgazdaságában. Egyrészt Kína egyre inkább átáll egy fogyasztás- és szolgáltatásvezérelt gazdasági modellre, távolodva az export és a feldolgozóipar által dominált iránytól. Másrészt dominánsak a csökkenő nyersanyagárak, illetve az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed közelgő kamatemelési ciklusa, melynek esetleges globális hatásai fokozhatják a jelenlegi bizonytalanságokat.
Miközben az IMF hangsúlyozta, hogy a kínai és az amerikai változások is egészségesek és szükségesek, arra is felhívta a figyelmet, hogy ezek nemzetközi hatásait nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az amerikai monetáris szigorítás és az erős dollár például már eddig is megdrágított egyes hiteleket, és bár a kínai növekedés lassulásával korábban is lehetett kalkulálni, úgy tűnik, a nemzetközi hatások komolyabbak a vártnál, elsősorban az alacsony energiaárak és a visszafogott importok miatt.
Ráadásul a fejlődő gazdaságok növekedésének 2016-os várható erősödése sem arra utal, hogy általános felívelés lenne jellemző. Egyszerűen csak arról van szó, hogy a válság enyhül, illetve a 2015-ös nyomás után némi normalizálódás következik be.
A Valutaalap mindemellett összegyűjtötte a legkeményebb kockázatokat, amelyek jelenleg a világgazdaságra nehezednek. Ezek közül az első
az alacsony olaj- és nyersanyagárak,
amelyekből bár az importőrök profitálnak, komoly csapást jelentenek az olyan, amúgy is nehézségekkel küzdő exportőrökre, mint Oroszország, Venezuela vagy Nigéria.
A második
a kínai növekedés vártnál nagyobb ütemű lassulása,
különösen akkor, ha az ázsiai óriás gazdasága a prognosztizáltnál nehezebben képes átállni egy piaci alapú, fogyasztás-vezérelt növekedési modellre.
A harmadik jelentős kockázatot egy éles piaci korrekció, illetve
a pénzügyi piacokon meglóduló volatilitás
jelentheti, ami magában foglalhatja a feltörekvő piacokból való tőkekiáramlást. Ennek lehetséges okai között ott állnak a kínai növekedéssel kapcsolatos félelmek, Görögország jövője az eurózónában, vagy az olajár esésének esetleges következményei.
A negyedik
a felértékelődő amerikai dollár,
amely mérleg- és finanszírozási problémákat jelenthet a dollárban eladósodottak számára. Különösen azon feltörekvő piacok lehetnek érintettek, ahol a vállalatok jelentős devizaadósságot halmoztak fel az elmúlt években.
Végül pedig továbbra is
komoly kockázatot jelentenek a geopolitikai feszültségek,
különösen Ukrajnában, a Közel-Keleten, valamint Afrika egyes részein.
A Valutaalap mindezekkel párhuzamosan megoldási javaslatokkal is előállt. A fejlett gazdaságok esetében azt tanácsolja, hogy az alkalmazkodó monetáris politikát továbbra is tekintsék kiemelt lehetőségnek, miközben a megfelelő (makroprudenciális) eszközökkel igyekezzenek kordában tartani a pénzügyi szektorban fellépő esetleges kockázatokat.
Fiskális oldalról pedig, ahol van lehetőség stimulusra, mint Németországban,
érdemes lehet felpörgetni az állami beruházásokat,
különösen az infrastruktúra területén. Nem mellékesen – noha ezek erősen országspecifikusak – a munkaerőpiacon való részvételt erősítő strukturális reformok is komoly szereppel bírnak.
Ezzel párhuzamosan az IMF kiemeli, hogy a feltörekvő piacok már eddig is növelték rugalmasságukat a külső sokkokkal szemben, és számos ország elég jó pozícióban van ahhoz, hogy kezelni tudjon egy megemelkedő volatilitást.
Mindazonáltal a jelenlegi összetett környezetben alkalmazkodniuk kell a csökkenő nyersanyaghoz kötődő bevételekhez. A rugalmas árfolyammal rendelkező exportőrök számára például lehetőség van a deviza leértékelésére, de van egy jelentős kockázati forrás is. A gyors kamatváltoztatások ugyanis növelhetik a sérülékenységet, így az IMF figyelmeztet, hogy a kamatpolitikáknak nem szabad figyelmen kívül hagyniuk a pénzügyi stabilitást.
Mindent összevetve a Valutaalap jelentéséből az derül ki, hogy
a világgazdaság rendszerszintű nehézségekkel néz szembe,
miközben a fejlődő gazdaságok – elsősorban a nyersanyag-exportőrök – továbbra is gyengélkednek. Az Egyesült Államokban és Kínában végbemenő folyamatokat pedig lélegzet visszatartva figyeli a világ, miközben igyekszik elkerülni a következő nagy piaci pánikot.
